Parkinson-kórban szenvedő betegek életminőség vizsgálata szubjektív mérőeszközökkel
Cikk címe: Parkinson-kórban szenvedő betegek életminőség vizsgálata szubjektív mérőeszközökkel
Szerzők: Seres Terézia, Csóka Mária, Dr. Szakács Zoltán, Kellős Éva, Dr. Pető Nóra, Kontra Andrea, Prof. Dr. Domján Gyula
Intézmények: Semmelweis Egyetem Doktori Iskola, Semmelweis Egyetem Egészségtudományi Kar Alkalmazott Egészségtudományi Intézet Ápolástan Tanszék, MH Egészségügyi Központ Alvásdiagnosztikai és terápiás Centrum, Magyar Ápolási Igazgatók Egyesület, Egyesített Szent István Szent László Kórház Rehabilitációs Centrum, IME rovatvezető
Évfolyam: XVI. évfolyam
Lapszám: 2017. / 07. lapszám
Oldal: 27-30
Rovat: ÁPOLÁSMENEDZSMENT
Alrovat: ÁPOLÁSMENEDZSMENT
Absztrakt:
A Parkinson-kór (PK) életminőség-kutatásai kimutatták, hogy az objektív vizsgálati leletek nem mutatnak szoros korrelációt a szubjektív érzelmi jólléttel. Szerzők célul tűzték ki a PK–s betegek szubjektív mérőeszközökkel történő életminőségének vizsgálatát. A kérdőíves vizsgálatban többlépcsős mintavételt, az adatok értékeléséhez leíró statisztikai módszereket és hipotézisvizsgálatot alkalmaztak. Az életminőség romlása főleg a testi diszkomfort, érzelmi jóllét, valamint a stigmatizáltság terén volt megfigyelhető. A vizsgálat egyértelműen igazolja, hogy a PK-s betegek érzelmi jóllétét nagymértékben rontja az alvászavarral, lehangoltsággal, depresszióval való küzdelem.
Abstract:
Health-related quality of life studies in Parkinson’s disease (PD) demonstrated that objective assessments don’t correlate with subjective wellbeing of patients. The authors’ objective was to analyse the quality of life of Parkinsonian patients using subjective measuring instruments. Survey participants were selected by multistep probability sampling, data were analysed by descriptive statistics and hypothesis testing. Deterioration of quality of life in Parkinsonian patients has been found to be the most profound in body discomfort, emotional wellbeing and stigmatization due to the disease. This study demonstrated that patients’ emotional wellbeing is adversely affected by the struggle with deprivation, depression and sleep disorders.
XVI. évfolyam
2017. / 07. lapszám / Július
| Szerző | Intézmény |
|---|---|
| Seres Terézia | Semmelweis Egyetem Doktori Iskola |
| Csóka Mária | Semmelweis Egyetem Egészségtudományi Kar Alkalmazott Egészségtudományi Intézet Ápolástan Tanszék |
| Dr. Szakács Zoltán | MH Egészségügyi Központ Alvásdiagnosztikai és terápiás Centrum |
| Kellős Éva | Magyar Ápolási Igazgatók Egyesület |
| Dr. Pető Nóra | MH Egészségügyi Központ Alvásdiagnosztikai és terápiás Centrum |
| Kontra Andrea | Egyesített Szent István Szent László Kórház Rehabilitációs Centrum |
| Prof. Dr. Domján Gyula | IME rovatvezető |
[1] Seligman MEP, Steen TA et al.: Positive psychology progress: empirical validation of interventions,. American psychologist, 2005, Jul-Aug, 60(5): 410-421.
[2] Kopp M: Az életminőség kutatás jelentősége a népesség jóllétének vizsgálata céljából: az interdiszciplináris modell. In: Kopp M, Kovács M. E. (szerk.): A magyar népesség életminősége az ezredfordulón. Semmelweis Kiadó, Budapest, 2006, 2-7.
[3] Túry F: Az orvoslás szemléleti modelljei – a biopszichoszociális modell. In: Kopp M, Berghammer R. (szerk.): Orvosi pszichológia tankönyv, Medicina, Budapest, 2008, 24-36.
[4] Horváth K, Aschermann Zs, Ács P, Deli G, Janszky J, Karádi K, Komoly S, Faludi B, Kovács N: Test-retest validity of Parkinson’s disease sleep scale 2nd version (PDSS-2) Journal of Parkinson’s Disease, 2014, 4(4):687–691. doi: 10.3233/JPD-140459. [PubMed] [Cross Ref]
[5] Rihmer Z, Gonda X, Döme P: Depresszió Parkinson kórban, Ideggyógy Sz, 2014, 67(7-8): 229-236.
[6] Hunyadi E, Érsek K, Tamás G, Takács A, Gulácsi L: Parkinson-kóros betegek betegségteher felmérése Magyarországon. Budapesti Corvinus Egyetem Közgaz – daságtudományi Kar, Budapest, 2010, 162-178.
[7] Kovács N, Aschermann Zs, Ács P, Bosnyák E, Deli G, Janszky J, Komoly S: Levodopa/carbidopa intestinalis gél kezelés hatása az életminőségre, Ideggyogy Szem – le, 2014, 67, 245–250.
[8] Morley D, Dummett S, Kelly L, Dawson J, Jenkinson C: Evaluating the psychometric properties of an e-based version of the 39-item Parkinson’s Disease Question – naire, Health and Quality of Life Outcomes, 2015, 13:5
[9] Jenkinson C, Heffernan C, Doll H, Fitzpatrick R: The Parkinson’s Disease Questionnaire (PDQ-39): evidence for a method of imputing missing data, Age and Ageing, 2006, 35, 497–502.