Gondolatok a magyar egészségügy rendszerváltozás utáni finanszírozásáról
Cikk címe: Gondolatok a magyar egészségügy rendszerváltozás utáni finanszírozásáról
Szerzők: Dr. Kovács Árpád
Intézmények: Költségvetési Tanács
Évfolyam: XVII. évfolyam
Lapszám: 2018. / 01. lapszám
Oldal: 6-17
Rovat: Egészségpolitika
Alrovat: HELYZETÉRTÉKELÉS
Absztrakt:
A cikk a magyar államháztartás egyensúlya szemszögéből az állami egészségügyi ellátások finanszírozását, a rendszer működőképességének 1990 és 2017 közötti biztosítását tekinti át, költségvetési összefüggéseit pedig az utóbbi 10 évben tárgyalja részletesebben. A költségvetési kapcsolatok bemutatása során abból indul ki, hogy a Magyar Állam a közösségi, újabban és kisebb részben a magántőke forrásaiból kiépített egészségügyi kapacitásokat az államháztartás rendszeréhez tartozó egészségbiztosítás forrásaiból „megvásárolja”, így gondoskodva az ellátásról. Ezen a finanszírozási elven működő rendszer még vázlatos, táblázatokkal, ábrákkal alátámasztott ismertetése sem kerülheti el, hogy a honi egészségügyi ellátások körébe közvetlenül tartozó társadalmi szolgáltatások működtetésének makro-szintű pénzügyi összefüggéseit társadalmi-gazdasági kontextusban kísérelje meg tárgyalni. A dolgozat felvázolja a rendszerváltozás utáni államháztartási feltételek alakulását, a pénzügyi döntések „mozgásterét”, „hatókörét”, mindemellett jelzi a – mára az összes egészségügyi működési kiadás több mint harmadát kitevő – magánfinanszírozás térhódítását.
Abstract:
The article reviews public health services’ financing from the aspect of public finance balance and the ensuring of the feasibility of the system in the period of 1990 and 2017 while it examines more in detail the fiscal relations of the issue in the course of the last 10 years. When introducing the fiscal relations I assume that the Hungarian State „purchases” healthcare capacities from the resources of health insurance that is related to the public finance system and that originally was created by using community sources and – more recently and to a lesser degree – by private capital sources, thus taking care of healthcare. Even describing a system func – tioning on the basis of this financing principle with sketchy tables and figures cannot avoid the attempt to discuss the macro-level financial relations of social services belonging directly to the range of healthcare in a social-economic context. The paper outlines the trend of public finance conditions following the change of regime, the „discretion” and „scope” of financial de cisions. Apart from these it also demonstrates the expansion of private financing that, by today, represents more than a third of the total operational healthcare expenditures.
XVII. évfolyam
2018. / 01. lapszám / Január
| Szerző | Intézmény |
|---|---|
| Dr. Kovács Árpád | Költségvetési Tanács |
[1] Boncz I: A magán- és közkiadások aránya az egészségügyi finanszírozásban nemzetközi összehasonlítások alapján, Egészségügyi Gazdasági Szemle, 2001/5, 420–427.
[2] Boncz I: Egészségpolitika 2016, Medicina, 2017, 6-7. o.
[3] Gógl Á: Merre van az előre? Medicina fórum, Budapest, 2017. 11.24.
[4] Oberfrank F: Az egészség ügye: perspektívák és realitások, Medicina, 2017, 14-16. o.
[5] Sinkó E: Az egészségügy igazi tétje, Medicina Évkönyv, 2017, 10-11. o.
[6] Gógl Á: Program az egészségügyi ellátórendszer átalakítására és a nemzet egészségének fejlesztésére, EÜM, 2000, a szerző által kéziratként 2017.11.26-án átadva
[7] Kornai J.: A puha költségvetési korlát, Kornai János Válogatott Munkái IV. kötet, Kaligram, 2014.
[8] Mihályi P: Bevezetés az egészségügy közgazdaságtanába, Veszprémi Egyetemi Kiadó, Veszprém, 2003
[9] Mihályi P: A magyar gazdaság útja az adósságválságba 1945-2013. Corvina, Budapest, 2013.
[10] Mihályi P: Egészségügy – mérce és mérték, Élet és Irodalom 60:(10) Paper online, 2016
[11] Mihályi P: Magyar egészségügy, Élet és Irodalom 60:(7) Paper online, 2016
[12] Mihályi P: Az egészségügy finanszírozási alternatívái (adók, járulékok, háztartási jövedelmek) – nemzetközi és hazai tapasztalatok, in.: Magyar Tudomány 178:(7) pp. 781-787, 2017
[13] Forgács I: Miért nincs (soha) elég pénz az egészségügyre? IME XII. évfolyam 7. szám, Budapest
[14] Csákvári T, Turcsányi K, Ágoston I, Németh N, Endrei D, Boncz I: Az Egészségbiztosítási Alap bevételi és kiadási oldalának elemzése 1993-2015 között, Magyar – ország, IME-META X. Jubileumi Országos Egészséggazdaságtani Továbbképzés és Konferencia Budapest, 2016.06.15-16. (2016)
[15] Donkáné VÉ: A betegellátó intézmények menedzsmentjének mozgástere, Medicina Évkönyv, 2017, 18-19. o.
[16] Elmer D, Boncz I, Molics B, Németh N, Endrei D: Egész – ségügyi dolgozók létszám- és jövedelemváltozása 2003- 2015 között, XI. IME-META Országos Egészség-gazdaságtani Továbbképzés és Konferencia. Konferencia he – lye, ideje: Pécs, Magyarország, 2017.06.22-2017.06. 23.pp. 170-172. http://semmelweis.hu/emk/files/2009/ 03/e%C3%BC_rendsz-finansz_rez_20150114_ ragany.pdf, letöltve 2017.11.22.
[17] Sinkó E: Az egészségügyi rendszerek alapvető jellemzői és aktuális szakmapolitikai kérdések, Semmelweis Egye tem Egészségügyi Menedzserképző Központ, 2015, letöltve 2017.11.27. http://semmelweis.hu/gytk/ files/2014/06/Eu_gyogyszeresz_2013_SinkoEszter.pdf
[18] Bod PÁ: Elpolitizált gazdaság – Magyarország 2002 és 2010 között, Magyar Szemle Könyvek, 2011.
[19] Kovács Á: Közpénzügyek, ELTE – Eötvös Kiadó, Budapest, 2010.
[20] Donalbedian A, Wheeler JRC, Wyszewianski L: Quality, cost and health: an integrative model, Medical Care, 1982;20: 975–992.
[21] Körös I: A fenntartható fejlődést ösztönző állam, Polgári Szemle, 2010; 95-111, 2010
[22] Ohnsorge-Szabó L, Romhányi B: Hogy jutottunk ide: magyar költségvetés, 2000– 2006. Pénzügyi Szemle, 2. sz. 243–292. o. http://www.mkt.hu/docs/2007-12-07-15- 36-01Ohsorge-Romhanyi.pdf.
[23] Kovács Á: A polgár várakozásai és a pénzügyek, In: Morcsányi Géza, Tóth István György (szerk.), A magyar polgár, Budapest: Magvető ; TÁRKI, 2016. pp. 238-244.
[24] Matolcsy Gy: Éllovasból sereghajtó. Elveszett évek krónikája, Éghajlat Könyvkiadó, Budapest, 2008.
[25] Csomós D, Kovács Á, Varga S: Makrogazdaság, államháztartás, egészségügy, IME, az egészségügyi vezetők szaklapja, XII. évf., 6. sz., 2013. július–augusztus, 4-12.
[26] Artner A: Az európai jóléti modellek és fenntarthatóságuk, MTA Világgazdasági Kutatóintézet, műhelytanulmányok, 2011, http://vki3.vki.hu/mt/mh-89.pdf.
[27] Karner C: Nemzetközi egészségügyi finanszírozási modellek és az állam szerepvállalása
[28] Ragány K: Az egészségügyi rendszerek jellemzői, az egészségügy finanszírozása, 2015,http://semmelweis. hu/emk/files/2009/03/e%C3%BC_rendsz-.2 finansz_ rez_20150114_ragany.pdf, letöltve 2017.11.21.
[29] Varga PP: Funkcionális privatizáció segíthet az egészségügyön, in.: Medicina Évkönyv, 2017, 100 – 101 o.
[30] EU Bizottság honlapja: Health in the European Union, https://europa.eu/european-union/topics/health_en, letöltve 2017.11.27
[31] Kökény M: Hozzászólás Mihályi cikkéhez, Egész ségügy – mérce és mérték, Élet és Irodalom 60:(10) Paper on – line, 2016
[32] Szauder I: Hozzászólás Mihályi cikkéhez, Egész ségügy – mérce és mérték, Élet és Irodalom 60:(10) Paper online, 2016
[33] Falus F: Hozzászólás Mihályi cikkéhez, Egészségügy – mérce és mérték, Élet és Irodalom 60:(10) Paper online, 2016
[34] Garai L: Egyáltalán minek nekünk gazdaságszociológia. Napvilág, 2015
[35] Bihari M: Pártok és a rendszerváltás (1988–1990). In: Bihari Mihály, Patyi András (szerk.): Ünnepi kötet Szalay Gyula tiszteletére, 65. születésnapjára. Universitas- Győr Kht., Győr, 2010, 65–78
[36] P. Kovács I: Az önkormányzati rendszer és a területi közigazgatás átalakulása, 2010-2013, MTA Társadalom – tudományi Kutatóközpont/MTA Law Working Papers, 2014
[37] G. Fodor – Stump: Neowebri állam és jó kormányzás, Nemzeti Érdek, 2008, II. évf., 3.sz. Századvég, 5-26
[38] Juhász L: Az állam szerepe a XXI. században, Pro Publico Bono: állam- és közigazgatástudományi szemle 2011:(Támop Speciál), 1-16
[39] Magyary Z: Magyar közigazgatás, Magyar Királyi Egye – temi Nyomda, 1942
[40] Századvég: Szakpolitikai tanulmány – Egészségügypolitika, Századvég, 2017, 20