Közhiteles nyilvántartások az egészségügyben III. rész

Cikk címe: Közhiteles nyilvántartások az egészségügyben III. rész

Szerzők: Dr. Sinkó Eszter

Intézmények: Semmelweis Egyetem Egészségügyi Közszolgálati Kar Egészségügyi Menedzserképző Központ

Évfolyam: IV. évfolyam

Lapszám: 2005. /

Oldal: 38-43

Terjedelem: 6

Rovat:

Alrovat:

Absztrakt:

A közhiteles egészségügyi nyilvántartásokról szóló tanulmány második része az ún. klasszikus nyilvántartások közül három adatbázist, az orvosi (és fogorvosi), a szolgáltatói, valamint a TAJ nyilvántartást mutatta be. Jelen írás a sorozat utolsó darabja, ebben helyet kapnak az ún. preklasszikus nyilvántartások, és a szerző összegző megállapításai is. A nyilvántartások bemutatásának és minősítésének célja, hogy eldönthető legyen: a jelenlegi adatbázisok mennyire segítik megbízható információkkal a döntéshozókat, az egészségügyi szolgáltatókat, valamint az állampolgárokat. A három tételben összefoglalt tanulmány végső megállapítása: a közhiteles nyilvántartások rendbetétele az eddiginél erőteljesebb központi akaratot igényel, mivel hiteles, megbízható nyilvántartások nélkül mindenfajta változtatás, esetleges reform megfeneklik az egészségügyben.

Szerző Intézmény
Dr. Sinkó Eszter Semmelweis Egyetem Egészségügyi Közszolgálati Kar Egészségügyi Menedzserképző Központ

[1] Forrás: GYÓGYINFOK kiadvány az FNO Kódokról.
[2] Forrás: 6/1998. [III. 11.] NM rendelet 2. § [1] bekezdése. További érdekesség, hogy még mindig a GYÓGYINFOK nevesített több feladat esetében a rendeletben, miközben a szervezet már több mint egy éve beolvasztásra került az OEP-be.
[3] Vannak szakértők, akik szerint csak a HBCS-nek van besorolási algoritmusa, a többi szabály már nem ugyanezen logika mentén értelmezhető.
[4] „Szabálykönyv nem más, mint a 43/1999-es Kormányrendeletben közzétett „Tevékenységi lista” szakmai magyarázata, protokollja, kiegészülve a jelenthetőség és az elszámolhatóság szakmai és egyéb feltételeivel” – magyarázza a Fogászati Ellátás Szabálykönyve.
[5] Míg az orvostechnikai eszközök fogalmának megfelelő definíció és értelmezés létezik az Európai Unióban [‘medical devices’], addig a gyógyászati segédeszköz fogalmára vonatkozóan ugyanez a megállapítás nem érvényes, azaz az Európai Unióban ezzel ekvivalens elnevezés nem létezik. Valamelyest hasonló elnevezést takar a ‘technical aids for disabled persons’ fogalma. Forrás: Raduj László, EKH.
[6] Legutóbbi információk szerint az egységes gyógyászati segédeszköz törzs kialakítása érdekében az OEP eredményes munkálatokat folytat.
[7] 32/2004. [IV. 26.] ESzCsM rendelet a törzskönyvezett gyógyszerek és a különleges táplálkozási igényt kielégítő tápszerek társadalombiztosítási támogatásba való befogadásának szempontjairól és a befogadás vagy a támogatás megváltoztatásáról, 19.§ [2] bekezdése.
[8] Gondoljunk csak a Dr.Info körüli bonyodalmakra, az elégtelen szolgáltatásokra, amelyek okozója részben az, hogy adatbázisaink sok tekintetben haszontalanok, nem a célnak megfelelőek.