Közhiteles nyilvántartások az egészségügyben III. rész
Cikk címe: Közhiteles nyilvántartások az egészségügyben III. rész
Szerzők: Dr. Sinkó Eszter
Intézmények: IME szerkesztőség
Évfolyam: IV. évfolyam
Lapszám: 2005. / 05. lapszám
Oldal: 38-43
Rovat: INFOKOMMUNIKÁCIÓ
Alrovat: INFORMATIKAI RENDSZER
Absztrakt:
A közhiteles egészségügyi nyilvántartásokról szóló tanulmány második része az ún. klasszikus nyilvántartások közül három adatbázist, az orvosi (és fogorvosi), a szolgáltatói, valamint a TAJ nyilvántartást mutatta be. Jelen írás a sorozat utolsó darabja, ebben helyet kapnak az ún. preklasszikus nyilvántartások, és a szerző összegző megállapításai is. A nyilvántartások bemutatásának és minősítésének célja, hogy eldönthető legyen: a jelenlegi adatbázisok mennyire segítik megbízható információkkal a döntéshozókat, az egészségügyi szolgáltatókat, valamint az állampolgárokat. A három tételben összefoglalt tanulmány végső megállapítása: a közhiteles nyilvántartások rendbetétele az eddiginél erőteljesebb központi akaratot igényel, mivel hiteles, megbízható nyilvántartások nélkül mindenfajta változtatás, esetleges reform megfeneklik az egészségügyben.
IV. évfolyam
2005. / 05. lapszám / Június
Szerző | Intézmény |
---|---|
Dr. Sinkó Eszter | IME szerkesztőség |
[1] Forrás: GYÓGYINFOK kiadvány az FNO Kódokról.
[2] Forrás: 6/1998. [III. 11.] NM rendelet 2. § [1] bekezdése. További érdekesség, hogy még mindig a GYÓGYINFOK nevesített több feladat esetében a rendeletben, miközben a szervezet már több mint egy éve beolvasztásra került az OEP-be.
[3] Vannak szakértők, akik szerint csak a HBCS-nek van besorolási algoritmusa, a többi szabály már nem ugyanezen logika mentén értelmezhető.
[4] „Szabálykönyv nem más, mint a 43/1999-es Kormányrendeletben közzétett „Tevékenységi lista” szakmai magyarázata, protokollja, kiegészülve a jelenthetőség és az elszámolhatóság szakmai és egyéb feltételeivel” – magyarázza a Fogászati Ellátás Szabálykönyve.
[5] Míg az orvostechnikai eszközök fogalmának megfelelő definíció és értelmezés létezik az Európai Unióban [‘medical devices’], addig a gyógyászati segédeszköz fogalmára vonatkozóan ugyanez a megállapítás nem érvényes, azaz az Európai Unióban ezzel ekvivalens elnevezés nem létezik. Valamelyest hasonló elnevezést takar a ‘technical aids for disabled persons’ fogalma. Forrás: Raduj László, EKH.
[6] Legutóbbi információk szerint az egységes gyógyászati segédeszköz törzs kialakítása érdekében az OEP eredményes munkálatokat folytat.
[7] 32/2004. [IV. 26.] ESzCsM rendelet a törzskönyvezett gyógyszerek és a különleges táplálkozási igényt kielégítő tápszerek társadalombiztosítási támogatásba való befogadásának szempontjairól és a befogadás vagy a támogatás megváltoztatásáról, 19.§ [2] bekezdése.
[8] Gondoljunk csak a Dr.Info körüli bonyodalmakra, az elégtelen szolgáltatásokra, amelyek okozója részben az, hogy adatbázisaink sok tekintetben haszontalanok, nem a célnak megfelelőek.