Tudományos bizonyítékok, anomáliák és paradigmaváltás a túltápláltság és 2-es típusú cukorbetegség elleni küzdelemben, I. rész

Absztrakt:

A XXI. század népegészségügyi problémái közül a túltápláltság és a cukorbetegség egyre nagyobb jelentőséggel bír, mind az elterjedtségük, mind pedig az egészségügyi és gazdasági következményeik tekintetében. Az uralkodó tudományos értelmezéssel szemben, amely a telített zsírok, a túlzott kalóriabevitel, a mozgásszegény életmód és ebből adódóan az egyéni felelősség szerepét hangsúlyozza az elhízás és a hozzá kapcsolódó betegségek kialakulásában, egyre több a tudományos bizonyíték arra vonatkozóan, hogy sokkal inkább a hozzáadott cukrot tartalmazó élelmiszerek fogyasztása következtében kialakuló „cukormérgezés” a kiváltó ok, a 2-es típusú cukorbetegség pedig intermittáló koplalással, vagy a böjtöt imitáló, alacsony szénhidráttartalmú étrenddel gyógyítható. A tanulmány első részében a szerzők összefoglalják a két tudományos paradigma legfontosabb megállapításait, valamint rámutatnak arra, hogy az egymásnak ellentmondó nézetek gyökeresen más hozzáállást kívánnak meg az egészségügy szereplőitől és más beavatkozási lehetőségeket határoznak meg. Egyátalán nem mindegy tehát, hogy melyik paradigma szerint szervezzük az egészségügyi ellátást ezen szerteágazó és nagy jelentőségű problémakör kezelésére.

Abstract:

Among the public health problems of the 21st century, overweight, obesity and type 2 diabetes are getting increasing significance, both in terms of their scale, and of their health and economic impact. As opposed to the prevailing scientific paradigm, which emphasizes the role of saturated fats, excess calorie intake, sedentary lifestyle and consequently the responsibility of the individual in the development of obesity and the related dis eases, the evidence base is growing that the cause instead is the „sugar-intoxication” resulting from the excess consumption of processed food containing added sugar, while type 2 diabetes can be treated with intermittent fasting, or a „fast mimicking”, low carbo hydrate diet. In this first part of the study, the authors summarize the most important tenets of the two scientific paradigms, and point out that these opposing views require radically different attitudes from the actors of the health system, and they determine different points for intervention. Consequently, it is not at all immaterial which paradigm is applied in the organization of health services to address this important and momentous issue.