Digitális egészségügyi megoldások használata a 40 év feletti hazai lakosság körében, primer kvantitatív kutatási eredmények tükrében

Absztrakt:

Kutatásunk célja a 40 év feletti magyar lakosság, különösen a kardiovaszkuláris betegségben érintettek attitűdjének, digitális egészségügyi beavatkozások (Digital Health Interventions, DHI) iránti ismereteinek és viselkedésének feltárása, kiemelve az életmód és egészségügyi applikációk és a ChatGPT egészségügyi célú alkalmazásának elfogadottságát, továbbá összehasonlítva ezen eredményeket a diagnózis nélküli résztvevők körében. Módszertan: 2024 májusában 200 fős lakossági mintán alapuló webes interjú készült. Eredmények: A válaszadók 52%-a kardiovaszkuláris betegségben érintett; 46%-uk használ rendszeresen életmód- és egészségügyi mobilapplikációkat, magasabb arányban a diagnózissal rendelkezők (51%). Az életmód- és egészségügyi mobilapplikációk aktív használatának átlagos száma mutatott csak szignifikáns eltérést: a diagnosztizált betegek körében 0,76, a diagnózissal nem rendelkezőknél 0,47 (p=0,041). Az EESZT „EgészségAblak” alkalmazása a leggyakoribb, ezt követik jelentős lemaradással a fitnesz applikációk. A ChatGPT-t a résztvevők 19%-a használná sürgős egészségügyi helyzetben, azonban kevesen lennének hajlandók fizetni az információért. Az adatmegosztás tekintetében 54% szívesen megosztaná alap egészségügyi adatait, de csupán 30% nyújtana hozzáférést laboreredményeihez, diagnózisaihoz vagy alkalmazott terápiáihoz, a legnagyobb bizalmat a hazai egyetemi kutatóközpontok iránt tanúsítva. Következtetés: A digitális egészségügyi beavatkozások jelentősége növekszik, előmozdítva a prevenciót és az egészségmagatartás változását, azonban az alkalmazásoktól várt pozitív egészségmagatartás-változás lehetősége jelenleg nincs kellően kihasználva e populációban.

Abstract:

The objective of this study was to examine attitudes, knowledge and behaviour regarding digital health interventions (DHIs) among the Hungarian population aged 40 and above, with a particular focus on individuals with a history of cardiovascular disease. The study aimed to assess the acceptability of lifestyle and health mobile apps and ChatGPT for health purposes and to compare these outcomes between participants without a diagnosis and those with a history of cardiovascular (CV) disease. Methodology: A web-based interview was conducted on a sample of 200 respondents from the general population in May 2024. Results: A total of 52% of respondents reported a diagnosis of cardiovascular disease, while 46% indicated that they regularly use health mobile apps, with a higher proportion of those with a cardiovascular disease diagnosis (51%). The mean number of applications utilized exhibited a statistically significant discrepancy. The mean score for patients with any CV diagnosis was 0.76, while the mean score for those without any diagnosis was 0.47 (p=0.041). The most frequently used mobile health app was the EESZT “EgészségAblak”, followed by fitness apps. ChatGPT would be utilised by 19% of participants in an emergency health situation, yet few are willing to pay for the information. With regard to data sharing, 54% would be amenable to share their basic health data, but only about 30% would provide access to their lab results or diagnoses, medicines with the highest level of trust placed in local university research centres. Conclusion: The significance of digital health interventions is increasing, facilitating the promotion of prevention and health behaviour change. However, the potential for positive health behaviour change through apps is currently underutilised in this population.