A 2012 és 2020 között diagnosztizált szívelégtelen betegek és megjelenő társbetegségeik adminisztratív adatokon alapuló retrospektív vizsgálata

Absztrakt:

A szívelégtelenség jelenleg világszerte több mint 23 millió embert érintő népbetegség,
amelynek prevalenciája a népesség elöregedése következtében a fejlődő terápiás
lehetőségek ellenére évről évre növekszik. Kutatásunk arra keresi a választ, hogy a
szívelégtelen betegek körében jellemzően prevalens társbetegségek előfordulása hogyan
változik az elemzett betegpopulációban, illetve ezek a betegségek milyen mértékben járulnak
hozzá a szívelégtelenség kialakulásához.
Elemzéseink alapját a járóbeteg-szakellátási és kórházi igénybevételek és a
társadalombiztosítási azonosító jellel rendelkező lakosság demográfiai adatállománya (TAJ-
törzs) képezte. A különböző adatbázisokat összekapcsolva a demográfiai jellemzők
meghatározása mellett főként trendelemzést és többváltozós logisztikus regressziós
elemzéseket végeztünk a 40-79 éves korcsoportba tartozó, 2012 és 2020 között
szívelégtelenséggel diagnosztizált betegek adatain.
A magyarországi szívelégtelen populáció erősen multimorbid, egészségük romlásában több
betegség egyszerre játszik szerepet. A szívelégtelenség kialakulásának esélye a megelőző
évben akut miokardiális infarktus diagnózissal rendelkező betegek esetében volt a
legmagasabb (9,247). A kardiomiopátia 7,377-szeres, hipertónia 4,127-szeres, COPD 3,070-
szoros, veseelégtelenség 2,839-szeres, ischaemiás szívbetegség 2,836-szeres,
pitvarfibrilláció 2,731-szeres, szívritmuszavar 2,151-szeres és diabétesz 1,507-szeres
kockázatot jelent a szívelégtelenség kialakulására.
Az ismert kockázati tényezők az adminisztratív adatok elemzése alapján is kockázati
tényezőknek minősülnek. Mindezek felhívják a figyelmet a prevenció és a szűrővizsgálatok
fontosságára, azért, hogy az érintett betegeknél még a szívelégtelenség kialakulása előtt,
vagy annak korai stádiumában el tudják kezdeni a kezelést, ezáltal kedvezőbb
egészségnyereséget érjenek el. Tudomásunk szerint közel 10 évet és majdnem 200 000
hazai beteget feldolgozó tanulmány ebben a témában még nem jelent meg. Tanulmányunk
megerősítette az eddigi vizsgálatok eredményeit a szívelégtelenség rizikófaktorainak és
társbetegségeinek vonatkozásában. Emellett a logisztikus regressziós eredmények alapján
súlyoztuk a rizikófaktorokat, amelyek kijelölik a prevenciós lépések sorrendjét is.

Abstract:

Heart failure is a widespread condition affecting more than 23 million people globally, with an
increasing year-by-year prevalence due to the aging population, despite continuous
development of new therapeutic options. This research seeks to answer how the occurrence
of comorbidities, which are typically prevalent among heart failure patients, changes in the
analysed patient population and to what extent these diseases contribute to the development
of heart failure.

The analysis was based on multiple databases, such as the inpatient and outpatient
healthcare utilization data and demographic data from the TAJ database. By linking these
databases, we conducted trend analysis and multivariable logistic regression analysis on the
data of patients with diagnosed heart failure between 2012 and 2020 while examining their
demographic characteristics.
Said heart failure population in Hungary is highly multimorbid and various diseases are
simultaneously contributing to the deterioration of health. We found that compared to the 40-
49 age group, the 50-59 age group had a 1.848 times higher, the 60-69 age group had a
2.500 times higher, and the 70-79 age group had a 3.121 times higher chance of developing
heart failure. In terms of counties, we did not find any significant differences. The highest risk
for developing heart failure was observed among patients with acute myocardial infarction
within the previous year (9.247 times higher). The risk of developing heart failure was 7.377
times higher for cardiomyopathy, 4.127 times higher for hypertension, 3.070 times higher for
COPD, 2.839 times higher for kidney failure, 2.836 times higher for ischemic heart disease,
2.731 times higher for atrial fibrillation, 2.151 times higher for arrhythmia, and 1.507 times
higher for diabetes.
Based on our analysis of administrative data, scientifically known risk factors also become
highlighted. All of these underline the importance of prevention and screening so that
patients with known morbidities can start treatments in the early stages of heart failure;
thereby, maximizing their life expectancy. In terms of comorbidities, significant differences
were observed between the heart failure population and the control group. In the control
group, comorbidities occur less frequently, regardless of the level of healthcare utilization,
compared to the heart failure population. However, within the heart failure population, the
proportion of comorbidities increased with age. In 2020, a decrease was observed for several
comorbidities, which can most likely be explained by the Covid 19 pandemic.
To the best of our knowledge, no study covering almost 10 years and processing such a
large number of patients has been published. Our study confirmed the results of previous
studies regarding the risk factors and comorbidities of heart failure. Additionally, based on the
logistic regression results, we weighted the risk factors, thereby determining the order of
preventive measures.