Termékenységgel összefüggő életminőség-vizsgálat a meddőségi ellátásban részt vevő nők körében

Absztrakt:

Bevezetés: A meddőség világszerte jelentős népegészségügyi probléma, amely élete során megközelítőleg minden hatodik embert érint. A termékenységi problémák és az azokhoz kapcsolódó kivizsgálási és kezelési folyamat az érintettek életminőségének számos területére, így érzelmi jóllétükre, testi és mentális állapotukra, valamint társas és párkapcsolati működésükre is hatással lehet. Kutatásunk célja a meddőségi ellátásban részt vevő nők termékenységgel összefüggő életminőségének és az azt befolyásoló tényezőknek a vizsgálata, továbbá annak feltárása volt, hogy a közfinanszírozott meddőségi ellátás mellett milyen mértékben és milyen okokból vesznek igénybe magánfinanszírozott szolgáltatásokat.

Módszertan: Kvantitatív, keresztmetszeti vizsgálatunkat online adatfelvétellel, meddőséggel érintetteket tömörítő közösségimédia-csoportokban végzett kényelmi mintavétellel végeztük. A vizsgálatba olyan nőket vontunk be, akik korábban köz- vagy magánfinanszírozásban meddőségi kivizsgálásban vagy kezelésben vettek részt, és az adatfelvétel időpontjában is kivizsgálás vagy kezelés alatt álltak. A termékenységgel összefüggő életminőséget a standardizált, validált, magyar nyelven is elérhető Fertility Quality of Life (FertiQoL) kérdőívvel mértük. Az adatfelvételt szociodemográfiai jellemzőkre, a meddőségi betegútra, valamint a köz- és magánfinanszírozott ellátás igénybevételére vonatkozó saját kérdésekkel egészítettük ki.

Eredmények: A kérdőívet 129 fő töltötte ki; a kizárási kritériumok alkalmazását követően 120 válaszadó adatait elemeztük. Az átlagos Total FertiQoL-pontszám 57,49±15,51 volt. A vizsgált alskálák közül az érzelmi dimenzióban mértük a legalacsonyabb (48,30±19,37), míg a kapcsolati dimenzióban a legmagasabb átlagos pontszámot (77,26±15,97). A Total FertiQoL-pontszám gyenge negatív összefüggést mutatott az iskolai végzettséggel (rₛ=−0,200; p=0,037), és pozitív összefüggést az általános életminőség megítélésével (rₛ=0,256; p=0,007). Az életkor az érzelmi (rₛ=0,222; p=0,015) és a testi-lelki (r=0,201; p=0,028) dimenzióval mutatott pozitív összefüggést. A kezelés aktuális szakasza szintén összefüggött az életminőséggel: a sikertelen beültetésen már átesett válaszadók Total FertiQoL-pontszáma átlagosan 10,21 ponttal alacsonyabb volt az első kezelésüknél tartókénál (p=0,014). A közfinanszírozott asszisztált reprodukciós ellátást igénybe vevők 91%-a magánfinanszírozott szolgáltatást is igénybe vett. Ennek leggyakoribb indoka a gyorsabb időponthoz jutás (57,5%), illetve az adott vizsgálat közfinanszírozott elérhetőségének hiánya (41,7%) volt.

Következtetés: Eredményeink alapján a meddőségi ellátásban részt vevő nők termékenységgel összefüggő életminősége különösen az érzelmi dimenzióban kedvezőtlen, és összefüggést mutat egyes szociodemográfiai, valamint a kezelési folyamatra jellemző tényezőkkel. A sikertelen beültetésen már átesett páciensek alacsonyabb életminőség pontszámai arra utalnak, hogy a kezelés előrehaladtával és a sikertelen kezelési események megjelenésével fokozott figyelmet érdemelhet az érintettek pszichoszociális támogatása. A közfinanszírozott meddőségi ellátás mellett tapasztalt magas magánellátás-igénybevétel elsősorban hozzáférési és időtényezőkkel függ össze, ami a meddőségi betegút szervezésének és az ellátáshoz való időben történő hozzáférésnek a jelentőségére hívja fel a figyelmet.

Abstract:

Introduction: Infertility is a major global public health issue, affecting approximately one in six people during their lifetime. Fertility problems and the associated diagnostic and treatment processes may affect multiple dimensions of quality of life, including emotional well-being, physical and mental health, and social and partner relationships. This study aimed to assess fertility-related quality of life and its associated factors among women undergoing infertility care, and to explore the extent to which and the reasons why privately financed services are used alongside publicly funded infertility care.

Methods: We conducted a quantitative cross-sectional study using online data collection and convenience sampling through social media groups for people affected by infertility. Women were eligible if they had previously undergone infertility investigation or treatment in either publicly or privately financed care and were still undergoing investigation or treatment at the time of data collection. Fertility-related quality of life was assessed using the standardised, validated Fertility Quality of Life (FertiQoL) questionnaire, which is also available in Hungarian. The survey was supplemented with study-specific questions addressing sociodemographic characteristics, the infertility care pathway, and the use of publicly and privately financed healthcare services.

Results: A total of 129 women completed the questionnaire; after applying the exclusion criteria, data from 120 respondents were included in the analysis. The mean Total FertiQoL score was 57.49±15.51. Among the subscales, the lowest mean score was observed for the Emotional domain (48.30±19.37), whereas the highest was recorded for the Relational domain (77.26±15.97). Total FertiQoL showed a weak negative association with educational attainment (rₛ=−0.200; p=0.037) and a positive association with self-rated general quality of life (rₛ=0.256; p=0.007). Age was positively associated with the Emotional (rₛ=0.222; p=0.015) and Mind/Body (r=0.201; p=0.028) domains. Fertility-related quality of life also differed according to the stage of treatment: respondents who had already experienced an unsuccessful embryo transfer had a mean Total FertiQoL score 10.21 points lower than those undergoing their first treatment (p=0.014). Among women receiving publicly funded assisted reproduction care, 91% also used privately financed healthcare services. The most frequently reported reasons were faster access to appointments (57.5%) and the unavailability of the required examination within publicly funded care (41.7%).

Conclusions: Fertility-related quality of life among women undergoing infertility care was particularly impaired in the emotional domain and was associated with selected sociodemographic and treatment-related factors. Lower quality-of-life scores among women who had already experienced an unsuccessful embryo transfer suggest that particular attention should be paid to psychosocial support as treatment progresses and unsuccessful treatment events accumulate. The high utilisation of privately financed services alongside publicly funded infertility care was primarily related to access and timeliness, highlighting the importance of care pathway organisation and timely access to diagnostic and treatment services.