Kockázatkezelés a népegészségügyi szűrésben

Cikk címe: Kockázatkezelés a népegészségügyi szűrésben

Szerzők: Dr. Kovács Attila, Dr. Döbrőssy Lajos, Dr. Budai András

Intézmények: ÁNTSZ-OTH, Országos Tisztifőorvosi Hivatal

Évfolyam: XII. évfolyam

Lapszám: 2013. /

Oldal: 16-23

Terjedelem: 8

Rovat:

Alrovat:

Absztrakt:

Magyarországon a rosszindulatú daganatos betegségek által okozott halálozás mérséklése céljából „szervezett szűrés” működik, amelyet az Országos Tiszti főorvosi Hivatal (OTH) koordinál. A programban az a három szűrővizsgálati módozat kapott helyet, amelyek kielégítik a népegészségügyi szűrések kritériumait, ezek: emlőszűrés mammográfiával, sejtvizsgálatot alkalmazó méhnyakszűrés és székletbeli rejtett vérzés kimutatásán alapuló vastagbélszűrés. A szűrővizsgálat nem csak haszonnal jár, hanem több forrásból származható kárt is okozhat, amelyeket a megfelelő és ellenőrzött szakmai jártasság és az elvárható gondosság mércéje alatt kell megítélni. A menedzsmentnek fel kell készülni a kockázatkezelésre. A kockázatok elhárításban a szakmai protokollnak, és a tájékoztatáson alapuló beleegyezésnek jut főszerep.

Abstract:

In Hungary, in order to reduce the currently high cancer mortality, an organized population screening programme has been in operation, coordinated by the Office of Chief Medical Officer (OTH). The programme involves three screening modalities of proved effectiveness, namely breast screening by mammography, cytology-based cervical screening, and colorectal screening by faecal occult blood test. The screening is not only beneficial, but might cause damages of different origin, that must be assessed and judged under the criteria of required technical skill and due diligence. The management of screening programme should be prepared to avert or at least to diminish the risks in which the attachment to the technical protocols and the informed consent have main roles play

XII. évfolyam

2013. / / Március


Szerző Intézmény
Dr. Kovács Attila ÁNTSZ-OTH
Dr. Döbrőssy Lajos Országos Tisztifőorvosi Hivatal
Dr. Budai András Országos Tisztifőorvosi Hivatal

[1] 1066/2001. sz. kormányhatározat az „Egészséges Nemzetért” Népegészségügyi Program 2001-2010”, Egészségügyi Közlöny 2001/16. szám, 2001. augusztus 21.
[2] 46/2003. (IV. 16) OGy. Határozat az Egészség Évtizede Nemzeti Programról
[3] 2001. évi XXXIV. törvénnyel módosított 1991. évi törvény az ÁNTSZ-ről
[4] Hakama M, Miller AB, Day NE (eds.), Screening for Cancer of the Uterin Cervix, IARC Scientific Publications, No. 76. 1986.
[5] Council of the European Union. Council Recommenda – tion of 2 December on Cancer Screening, Off. J. Eur. Union 878, 34-38. 2003.
[6] Döbrőssy L, Kovács A, Döbrőssy B, Budai A, Boncz I, Margitai B, Koós T., Miért kihasználatlan hazánkban a szervezett lakosságszűrés?, LAM 20: 689-693. 2010.
[7] European guidelines for quality assurance in breast cancer screening, European Commission, 2nd. ed. 2008.
[8] European Commission, European guideline for quality assurance in cervical cancer screening, 2nd. ed. IARC 2008.
[9] European Commission: European guideline for quality assurance in colorectal cancer screening, IARC. 2010.
[10] Hanti P., A kockázat természetrajza az egészségügyi szolgáltatás apropóján, LAM 22: 471-477. 2012.
[11] Frank–Stromborg M. and Bailey LJ., “Cancer screening and early detection – Managing malpractice risk”, Cancer Practice 6: 206-216. 1998.
[12] Berlin L., Errors of omission, Am J. Radiol. 185: 1416- 1421. 2005.
[13] Dósa Á, Havasi P., Kártérítési felelősség a rosszindulatú daganatos betegségek ellátásában, LAM 12: 517-
520. 2002.
[14] Gaál P., Szűrőprogramokkal kapcsolatos károkozási kockázatok kezelésének vizsgálata a Johan Béla Nemzeti Program emlőszűrési alprogramjában, Semmelweis Egyetem, Egészségügyi Menedzser képző Központ 2004.
[15] Pasternack I, Saalasti-Koskinen U, Mäk., Decision aid for women considering breast cancer screening, Int. J. Technol. Assess. Health Care 27: 357-362. 2011.
[16] Döbrőssy B, Kovács A, Budai A, Cornides Á, Döbrőssy L., A szűrés nemkívánatos lélektani mellékhatásai, Orv. Hetil. 148: 1707-1711. 2007.
[17] Tymstra T., The imperative character of medical technology and meaning of „anticipated decision regret”, Int. J. Technol. Asses. Health Care 5: 207-213. 1989.
[18] Döbrőssy L. (szerk): Népegészségügyi onkológiai szűrések, Minőségbiztosításai kézikönyv és módszertani útmutató, ÁNTSZ. 2005.
[19] Yaffe MJ, Mainprize JG., Risk of radiation-induced breast cancer from mammographic screening, Radiology
258: 98-105, 2011.
[20] de Gelder R, Draisma G, Heijnsdijk EAM, de Koning HJ., Population-based mammography screening below age 50: balancing radiation-induced vs prevented breast cancer deaths, Brit J Cancer 104: 1214-1220. 2011.
[21] Döbrőssy B., A szűrés pszichoszociális vonatkozásai, In: Horti J, Riskó Á (szerk): Onkopszichológia a gyakorlatban, Medicina, Budapest, 2006.
[22] Dósa, Á., Az orvos felelőssége a tájékoztatás elmulasztásáért, LAM 12: 57-59. 2002.
[23] Austoker J., Gaining informed consent for screening, Brit. Med J 319: 722-723. 1999.
[24] Pfeffer, N., “If you think you’ve got a lump, they’ll screen you.” Informed consent, health promotion, and breast cancer, J Med Ethics 30: 227-230. 2004.23 EGÉSZSÉGPOLITIKA EGÉSZSÉGSTRATÉGIA IME XII. ÉVFOLYAM 2. SZÁM 2013. MÁRCIUS
[25] Magyar Radiológusok Társasága Emlődiagnosztikai Szekciója állásfoglalása: Szűrőmammográfiás munkahely minimum feltételei, Magyar Radiológia 73: 29-30. 1999.
[26] Buesa RJ., Current status of cytology laboratories in anatomic pathology departments, Ann. Diag. Pathol. 347-54.2010.
[27] Elsheikh TM., Controls in quality assessment in gynecologic cytology: A rational approach to workload limits for the ThinPrep imaging system, Diagn Cytopathol. 38(10):772-5. 2010.
[28] Dósa Á. Az orvos kártérítési felelőssége, HVG-ORAC. Kft. 2004.
[29] Studdert DM, Mello MM., Med