Migrációs hatások leképződése a magyar orvostársadalomban

Cikk címe: Migrációs hatások leképződése a magyar orvostársadalomban

Szerzők: Dr. Balázs Péter

Intézmények: Semmelweis Egyetem EFK Népegészségtani Intézet

Évfolyam: IV. évfolyam

Lapszám: 2005. /

Oldal: 5-10

Terjedelem: 6

Rovat:

Absztrakt:

Az utóbbi másfél évtizedben jelentős migrációs folyamatok játszódtak le a magyar orvostársadalomban. Ezek fő sodrában, az 1990-es évek során, a tudományos kutatókat és a közvéleményt is elsősorban a folyamatok időbeli dinamikája érdekelte. Jelenleg, az Európai Unióhoz (EU) történt csatlakozás kapcsán, egy újabb és valószínűsíthető migrációs hullám előtt állunk. A feltételezett kivándorlók újabb bevándorlási hullámot gerjeszthetnek, ami az előzmények ismeretében joggal vet fel kérdéseket a magyar orvostársadalom további migrációs terhelhetőségét illetően. Bármely humánpolitikai tervezés, illetve cselekvési iránymeghatározás csak pontos és megbízható állapotfelmérésre alapozódhat. Ezért kell a valós adatok birtokában meghatározni a kiés bevándorlás jelenlegi nettó egyenlegét, a migránsok területi és szakmai elhelyezkedését. Az alapellátást illetően külön vizsgálat történt az orvosok és a fogorvosok körében. Jelen tanulmány annak a keresztmetszeti vizsgálatnak az eredményeit közli, amelynek adatfelvételéhez a MOK elektronikus adattára járult hozzá, 2004. decemberében. A megszámlált 2373 migránsból 414 dolgozott az 5034 háziorvos között (8,2%), 141 az 1569 házi gyermekorvos között (9,0%). Járóés fekvőbeteg szakellátásban az 1818 migráns belső megoszlásának vizsgálata történt. Az eredményekből levonható következtetések arra hívják fel a figyelmet, hogy a jövőben tudatosabb migrációs politikát kell folytatni az orvoslás humán erőforrásainak gondozását illetően.

IV. évfolyam

2005. / / Március


Cikk Szerző(k)
Beköszöntő Dr. Golub Iván
Migrációs hatások leképződése a magyar orvostársadalomban Dr. Balázs Péter
24. óra – Mi a probléma a magyar egészségügyben? Avagy hogyan fordíthatjuk a megoldás vezérelt-programalkotást érték vezérelt irányba? Dr. Pásztélyi Zsolt
Engedélyező típusú hatóság helyett felügyelet Interjú Dr. Bujdosó László országos tisztifőorvossal a szolgálat helyzetéről és a 2005. évi feladatokról, célokról Nagy András László
A HBCS rendszer működési zavarai és azok megszüntetési lehetőségei Dr. Szummer Csaba
A kontrolling tevékenység kialakításának kihívásai a Semmelweis Egyetemen Kis Róbert
Az ügyeleti feladatellátás Dr. Kőszegfalvi Edit
Ápolásmenedzsment a XXI. Században – egy országos felmérés eredményei Nyilas Judit
Egészségfejlesztés a tanárképzésben Interjú Dr. Barabás Katalinnal, az Egészségfejlesztés címû tankönyv szerkesztőjével Nagy András László
Respiratory Syncytial Vírus okozta megbetegedések és a palivizumab (Synagis) technológiaelemzése I. Prof. Dr. Boncz Imre, Dr. Gulácsi László, Dávid Tamás, Brandtmüller Ágnes, Józwiak-Hagymásy Judit
Adat- és titokvédelem az egészségügyben Dr. Kelényi Zoltán
A hazai egészségügyi elektronikus adatcsere üzenetszabványai Dr. Horváth Lajos, Puskás Zsolt Péter, Héja Gergely, Nagy István
Távoli radiológiai központok informatikai rendszereinek összekapcsolása Dr. Katona Zoltán, Dr. Csernay László, Dr. Almási László, Vass Dezső
Regionális információkezelés – a költséghatékony működés titka Herger Tamás
Interjú Dr. Szolnoki Andrea főpolgármester-helyettessel Nagy András László
Szerző Intézmény
Dr. Balázs Péter Semmelweis Egyetem EFK Népegészségtani Intézet

[1] Balázs, P.: Az orvoslétszám tervezhetőségének problémái. Informatika és Menedzsment az Egészségügyben IME III. 1, 2004, 9-13.
[2] Fejérdy P., Gál P., Orosz M.: Az uniós csatlakozás hatása a fogorvoslásra, ezen belül is a szakorvosi ellátottságra. Egészségügyi Menedzsment 2003, 6, 43.
[3] Egészségügyi, Szociális és Családügyi Minisztérium: Vitaanyag az egészségügyi dolgozók helyzetéről, jövőjéről, szerepükről az átalakuló egészségügyben. Melléklet az orvosmigráció hatásáról – MOTESZ magazin 2004/1. szám melléklete.
[4] www.ksh.hu (megtekintve 2005. jan. 29-én)
[5] Balázs, P.: Migráció a magyar orvostársadalomban, és az 1989-es rendszerváltozás hatása. Egészségügyi Gazdasági Szemle 2003, 41, 4, 5-12.
[6] Az egészségügyi dolgozók rendtartásáról szóló 11/1972. (VI. 30.) EüM rendelet.
[7] A népjóléti miniszter 9/1991. (V. 7.) rendelete, az egészségügyi dolgozók rendtartásáról szóló 11/1972. (VI. 30.) EüM rendelet módosításáról.
[8] 31/2004. (IV. 26.) ESzCsM rendelet az egészségügyi, szociális és gyermekvédelmi tevékenység végzéséhez szükséges oklevelek, bizonyítványok és a képesítés megszerzéséről szóló egyéb tanúsítványok elismeréséről, továbbá az ideiglenes működési nyilvántartásba vétel, valamint az oklevelek, bizonyítványok és egyéb tanúsítványok külföldi elismertetéséhez szükséges igazolások kiadásának egyes eljárási szabályairól.
[9] 1994. évi XXVIII. tv. a Magyar Orvosi Kamaráról, 2.§ fe) bekezdés.