Hazai képzőhelyek hatása a fogorvosok területi elhelyezkedésére

Cikk címe: Hazai képzőhelyek hatása a fogorvosok területi elhelyezkedésére

Szerzők: Dr. Balázs Péter

Intézmények: Semmelweis Egyetem EFK Népegészségtani Intézet

Évfolyam: IV. évfolyam

Lapszám: 2005. /

Oldal: 6-11

Terjedelem: 6

Rovat:

Absztrakt:

Magyarországon a működő fogorvosok túlnyomó többsége hazai egyetemen szerezte a diplomáját. A külföldi diplomások részesedése 7,81% az 5670 működő fogorvos között (2004. december). Levonásuk után az 5225 fogorvosból 2487 fő dolgozik területi ellátási kötelezettséggel járó alapellátó praxisokban. A további 2738 fogorvos területi választása nem függ az egészségügyi szakigazgatás által meghirdetett körzetektől. A területi választásban hosszabb távon összegződő személyi döntések elemzésére a keresztmetszeti vizsgálat a legmegfelelőbb eszköz, a képzőhely és a működési hely területi összefüggéseit pedig – hazai közigazgatásunk természete alapján – legcélszerűbb a megyék és a főváros területi megoszlásában kimutatni. Megállapítható, hogy egyetemi képzőhelyeink, szűkebb környezetüket tekintve a közfinanszírozott alapellátás utánpótlásában erőteljesen szegregált mintát képeznek. A többi ellátási formában változatosabb a területi elhelyezkedés, ugyanis az erőteljesebben függ a szabadpiaci kereslettől, továbbá – de ettől nem függetlenül – a fogorvosi szakellátástól, illetve az egyetemi képzőhelyek szakember igényétől. A szabadpiaci kereslet jellemzésére egy-egy terület gazdasági fejlettségi mutatója használható. A keresletet Nyugat-Magyarország gazdaságilag fejlettebb megyéiben még a határon túlról érkező úgynevezett fogászati turizmus is kiegészíti. Ebben a környezetben a praxis megszerzéséhez versenyelőnyt jelent, ha a diplomát adó egyetem földrajzilag közelebb helyezkedik el az ország nyugati feléhez. Az üzleti szempontoktól sem függetlenül, az egyetemek önmaguk is jelentős vonzást gyakorolnak az általuk képzett fogorvosokra. Ebben a vonzásban az oktatói utánpótlás és a magas szintű fogorvosi szakellátás iránti regionális igény egyaránt szerepet játszik. Összességében azt állíthatjuk, hogy a négy egyetem jellegzetesen szegregált mintát képez a közfinanszírozott alapellátás utánpótlásában, továbbá a területi adottságok és kötődések a fogorvoslás további szakmai és pénzügyi formáiban is erőteljesen éreztették a hatásukat.

Szerző Intézmény
Dr. Balázs Péter Semmelweis Egyetem EFK Népegészségtani Intézet

[1] Fejérdy, P.: A fogorvosképzés volumene az ezredfordulón. Fogorvosi Szemle, 1998. 91, 131-135.
[2] Fejérdy, P., Orosz, M., Gál, P.: A szakfogorvosok területi és életkori megoszlása Magyarországon, az uniós csatlakozás küszöbén. Magyar Fogorvos, 2003. 5, 240- 244.
[3] Fejérdy, P., Gerle, J., Kóbor, A.: A hazai fogorvosi migráció, és a decentralizált fogorvosképzés. Informatika és Menedzsment az Egészségügyben, 2004. III., 8, 24-28.
[4] Marthaler, Th.: Zahnmedizin in einer westungarischen Kleinstadt. Schweiz. Monatschr. Zahnmed. 2003. 113, 3, 326-327.
[5] A hatályos szabályozást a 4/2000 (II.25.) sz. EüM. rendelet tartalmazza „a háziorvosi, házi gyermekorvosi és fogorvosi tevékenységről”.
[6] 30/1999. (VII. 16.) EüM rendelet az orvosok, a fogorvosok, a gyógyszerészek, valamint a klinikai szakpszichológusok alapnyilvántartásáról, és működési nyilvántartásáról, valamint a működési nyilvántartásban nem szereplő személyek tevékenységének engedélyezéséről.
[7] 2000. évi II. törvény az önálló orvosi tevékenységről.
[8] Balázs, P.: Migrációs hatások lenyomata a magyar fogorvos társadalomban Fogorvosi Szemle, 2005. (a közlemény a Szerkesztőség tájékoztatása alapján a júniusi lapszámban jelenik meg).
[9] Internet: www.ksh.hu – megtekintve 2005. április 30.