Új magyar fejlesztésű, sugárvédő nehézbeton
Cikk címe: Új magyar fejlesztésű, sugárvédő nehézbeton
Szerzők: Dr. Salem Georges Nehme, Bertalan Csaba, Vida Mirtill, Dr. Battyáni István
Intézmények: Budapesti Mûszaki és Gazdaságtudományi Egyetem, ÁNTSZ Dél-dunántúli Regionális Intézete, Pécsi Tudományegyetem Klinikai Központ Radiológiai Klinika, IME Szerkesztőség
Évfolyam: VIII. évfolyam
Lapszám: 2009. / Képalkotó különszám
Oldal: 20-25
Rovat: KÉPALKOTÓ DIAGNOSZTIKA
Alrovat: KUTATÁS - FEJLESZTÉS
Absztrakt:
Többféle sugárzás ismert, ezek közül a legveszélyesebb a röntgen-, a γés a neutron sugárzás. Az ionizáló sugárzások nagy energiájuk következtében a levegőt és más gázokat közvetlenül, vagy közvetve ionizálják, villamosan vezetővé teszik. A káros sugarak hatékony előírásszerű elnyelése, mind az iparban (atomerőművek, hulladéktárolás), mind az egészségügyben jelentős kihívást jelent, és drága, gyakran robosztus megoldásokkal érhető csak el a kí- vánt eredmény. A sugárvédő betonoknak a tervezésnél meghatározott ionizáló sugárzás vagy sugárzások valamennyi fajtája ellen biológiai védelmet kell nyújtaniuk. Ezért a beton aktuális összetételét az adott típusú legkeményebb, legnagyobb áthatoló képességgel rendelkező sugarak elnyelésére tervezzük, ezzel egyúttal védelmet nyerünk a lágyabb, kevésbé veszélyes sugarak ellen is. A környezet védelme, és az építőanyag-gyártás környezeti terhelésének csökkentése és egyben kiváló sugárelnyelő hatása miatt fordult figyelmünk a barit adalékanyagú nehézbeton irányába. Az új beton kifejlesztésé- hez felhasznált barit a rudabányai bánya meddőjéből származik, ahol kb. 3,5 millió tonna áll rendelkezésre felhasználásra „kész” állapotban. Célszerűnek tűnt ennek a rengeteg energia befektetésével előállított nagy testsűrűségű, de kihasználatlan bányászati mellékterméknek a betonadalékként történő felhasználása. Azonkí- vül, hogy az itt található barit egy új, a hagyományos betonnál jobb tulajdonságú sugárvédő nehézbeton kifejlesztésének alapja, felhasználása jelentősen hozzájárul a táj rekultivációjához is.
Abstract:
Several types of radiation are well known, from these the most hazardous are X-ray, γ and neutron radiation. The ionizing radiations ionize air and other gases directly or indirectly, making them electrically conductive. Proper absorption of harmful radiation is a difficult task in industrial (nuclear power plants, waste disposal) and medical applications, and often results robust solutions. Biological protection must be provided against every type of radiation when designing radiation absorbing concrete. The actual mix design must protect from the most harmful and penetrating radiations, but also from weaker, less harmful ones. The protection of environment, reduction of environmental load of building-material production, and it’s great radiation absorbing ability turned our attention on barite-compound concrete. Barite used in this new type of concrete originates from Rudabánya mine spoil, where an amount of 3.5 million tons is disposed as a mining byproduct, ready to use.
This high density mining byproduct can be exsed it as a concrete aggregate. Besides creating a high-density, radiation absorbing concrete superior to conventional concretes, using up this barite contributes to land recultivation.
VIII. évfolyam
2009. / Képalkotó különszám / December
| Szerző | Intézmény |
|---|---|
| Dr. Salem Georges Nehme | Budapesti Mûszaki és Gazdaságtudományi Egyetem |
| Bertalan Csaba | ÁNTSZ Dél-dunántúli Regionális Intézete |
| Vida Mirtill | Pécsi Tudományegyetem Klinikai Központ Radiológiai Klinika |
| Dr. Battyáni István | IME Szerkesztőség |
[1] Lobach, S. Yu. és Haire, J.M. (2006): http://www.kinr.kiev.ua/NPAE_Kyiv2006/proc/Lobach.pdf
[2] Nagy B., Szendrei Zs.: „Öntömörödő nehézbeton”, TDK dolgozat, 2007 (konzulens: Dr. S. G. Nehme)
[3] Nehme, S. G. (2008): 11.6. és 11.9. fejezet „Holcim Cement-beton Zsebkönyv” 2008, p 177, pp 187-190., Holcim Hungária Zrt.
[4] „Ionizáló sugárzás elleni védelem. Béta-, gamma-, és röntgensugárzás elleni védelem” MI 62/2-1989. Műszaki Irányelvek
[5] Rózsa Sándor: Nukleáris mérések az iparban
[6] Bódizs Dénes: Atommagsugárzások méréstechnikái
[7] Reimann József Tóth Julianna: Valószínűségszámítás és matematikai statisztika
[8] www.poluskincs.hu