Az eltorzított magyar ár- és bérszínvonal hatása az egészségügyben érintett szereplők viselkedésére és helyzetértékelésére

Absztrakt:

Az egyes országok GDP-jének felhasználását elemezve pontos összehasonlítások végezhetők arra nézve, hogy egy-egy országban a megtermelt új érték mekkora hányadát fordítják gyógyításra, illetve az egészségi állapot szempontjából káros élvezeti cikkek (pl. alkohol, dohányzás, narkotikumok) megvásárlására. Ezeket az összehasonlításokat csak úgy szabad elvégezni, hogy kiküszöböljük a nemzeti árrendszerek különbségeit.
En nek a módszertana évtizedek óta ismert, ám napjainkban már annak a feltételei is adottak, hogy ezeket a számításokat viszonylag gyorsan és olcsón el is lehessen végezni. A 2011-es adatokon készült számítások azt mutatják, hogy – sok más országhoz hasonlóan – Magyarország egyidejűleg költ viszonylag sokat a népesség gyógyítására is, miközben a lakosság is sokat költ saját egészsége rongálására. Autós hasonlattal: egyszerre nyomjuk a gázt is, meg a fékpedált is.

Abstract:

Analysing the utilization side of the GDP of different countries, meaningful comparisons can be made on expenditures devoted to medical care on the one hand, and the expendi-tures used for damaging the populationʼs health status (e.g. alcohol, tobacco and narco tics). Such comparisons can be made only after the elimination of the differences in rela-tive price levels among the countries. This paper is based on the results of the Interna-tional Comparison Project, sponsored by the World Bank, the OECD and the EU. Our finding is that Hungaryʼs net health expenditures, taking into account both the useful (+ 10.7%) and harmful (-4.0%) consumption expenses, are merely 6.7% of GDP. It looks like as if the Hungarian households behaved like a senseless driver pushing simultaneously the break and the accelerator pedal.