Mit üzen és miért fontos nekünk a Magyar Hypertonia Regiszter adatbázisa?
Cikk címe: Mit üzen és miért fontos nekünk a Magyar Hypertonia Regiszter adatbázisa?
Szerzők: Prof. Dr. Kékes Ede, Bödör Anikó, Dr. habil. Kiss István, Dr. Kerkovits Lóránt
Intézmények: Magyar Hypertonia Társaság Regiszter Munkabizottság, VITUM Doktorjelöltek Iskolája Budapest, MOTESZ leendő elnöke, Nephrologia-Hypertonia Profil Szent Imre Egyetemi Oktató Kórház Budapest
Évfolyam: XIV. évfolyam
Lapszám: 2015. / 07. lapszám
Oldal: 41-45
Rovat: EGÉSZSÉG - TÁRSADALOM, NÉPEGÉSZSÉGÜGY
Alrovat: EGÉSZSÉG – TÁRSADALOM
Absztrakt:
Szerzők a Magyar Hypertonia Regiszter adatbázisai alapján összegezték a magyar hipertóniás betegek, illetve a hipertónia betegség klinikai profiljának legjellemzőbb és legfontosabbnak tartott tulajdonságait. Kiemelik a hipertóniás betegek egyik legnagyobb gondját, a jelentős méretű elhízást, illetve a visceralis obesitas nagyarányú előfordulását, mely számos kedvezőtlen károsodással (lipid profil megváltozása, húgysav szint emelkedése, atherosclerosis kifejlődése) és a társbetegségek (metabolikus szindróma, 2-es típusú diabetes stb.) kialakulásával, fellépésével jár együtt. Bemu tatták a vérnyomás célérték elérési arányának kedvező növekedését 2002-2013 között. Ennek fő okát a gyógyszeres kezelésben bekövetkezett szemléletváltásnak, illetve annak a kezelőorvosok által történő elfogadásában és alkalmazásában látják.
Abstract:
Authors summarized the most characteristic and important features of the Hungarian hypertensive population on the base of database of Hungarian Hypertensive Registry. They stressed as the biggest problem the excess weight and high incidence of visceral obesity. It is associated with many adverse effects (changes in lipid profile, increase in uric acide level, atherosclerosis progression, etc) and co-diseases (metabolic syndrome, diabetes type 2, etc). They presented a favourable increase in achieving blood pressure target in 2013 compared to 2013. The mean reason for the increase is change of attitude in the drug therapy and its adoption by doctors.
XIV. évfolyam
2015. / 07. lapszám / Szeptember
| Szerző | Intézmény |
|---|---|
| Prof. Dr. Kékes Ede | Magyar Hypertonia Társaság Regiszter Munkabizottság |
| Bödör Anikó | VITUM Doktorjelöltek Iskolája Budapest |
| Dr. habil. Kiss István | MOTESZ leendő elnöke |
| Dr. Kerkovits Lóránt | Nephrologia-Hypertonia Profil Szent Imre Egyetemi Oktató Kórház Budapest |
[1] Kiss I. és Kékes E.: Magyar Hypertonia Regiszter, Orv. Hetil, 2014, 155(19), 764-768.
[2] Kékes E., Kiss I.: Az „Éljen 140/90 alatt!” Program 8 éve (2005-2013), a szervezeti felépítés oldaláról, IME – Az egészségügyi vezetők szaklapja 2014, XIII(7), 36-41.
[3] Kékes E., Schanberg Zs., Kiss I.: „Éljen 140/90 Hgmm alatt!” A Magyar Hypertonia Társaság Programja, Háziorvos Továbbképző Szemle 2005, 10(7), 654–661.
[4] Kiss I., Jánosi I., Kékes E.: Mi jellemzi a hypertoniás betegeket Magyarországon? Adatok a Magyar Hypertonia Társaság Hypertonia Regiszter vizsgálatából. I. rész, Háziorvos Továbbképző Szemle 2003, 8, 772-775.
[5] Kékes E., Schanberg Zs., Pál L., Kiss I.: Az MHT „Éljen 140/90 Hgmm alatt” eredményei – Metabolikus rizikó a hazai hypertoniás populációban, Metabolizmus 2006, 4, 260-266.
[6] Executive Summary of the Third Report of the National Cholesterol Education Program (NCEP) Expert Panel on Detection, Evaluation, and Treatment of High Blood Cholesterol in Adults (Adult Treatment Panel III), JAMA 2001, 285, 2486-2497.
[7] Szegedi J. Kékes E., Sonkodi S., Kiss I.: A hypertonia epidemiológiája Magyarországon, Hypertonia és Nephrologia 2014, 18(5-6), 134-43.
[8] Kékes E., Kerkovits L., Bödör A., Kiss I.: A magyarországi hypertoniás betegek tulajdonságai a Magyar Hypertonia Társaság Regiszterének és az „Éljen 140/90 alatt!” Programjának tükrében, Hypertonia és Nephrologia, 2013, 17(1), 41–42.
[9] Kékes E., Kiss I.: A húgysav szint a magyar hypertoniás populációban. Hyperuricemia (szerk.: Kékes E és Kiss I). 2 kiadás, Literatura Medica Kft., Budapest, 2013, 191-195.oldal.
[10] Kékes E., Schanberg Zs., Pál L., Kiss I.: Az „éljen 140/90 alatt” mozgalom két éve eredményekben I. – A célérték elérése a hipertóniás populációban, Háziorvos Továbbképző Szemle 2008, 13, 73-78.
[11] Kiss, I., Pál, L., Schanberg Zs., et al.: A hypertonia-betegség kezelésének szemléletváltása Magyarországon – Az „Éljen 140/90 alatt!” Program öt éve és eredményei, Hypertonia és Nephrologia 2011, 15(2), 53–59.
[12] Kiss I., Szegedi J., Mezei R., Samu A., Kékes E.: A hypertoniás betegek célvérnyomás-elérési arányának és gondozási minőségének segítése telemedicinális lehetőségek alkalmazásával, Hypertonia és Nephrologia 2012, 16(6), 243-245.
[13] Kékes E., Kiss I., Pál L., Schanberg Zs.: A magyar hypertoniás népesség gyógyszeres kezelésének gyakorlata négy év távlatában (2005–2009), Magyar Belorvosi Archívum, 2010, 63(5), 327-333.
[14] Kékes E.: Beszéljünk őszintén a hypertonia betegség bétablokkolóval történő kezeléséről, Kardiovaszkularis Prevenció és Rehabilitáció, 2010, 3, 21-31.
[15] Kékes E.: Modern diuretikumok és béta adrenerg blokkolók hypertonia betegségben, Metabolizmus, 2013, XI évf., 115-119.