A leggyakoribb kórkép az endokrin ambulancián – röviden a policisztás petefészek szindrómáról és népegészségügyi jelentőségéről

Cikk címe: A leggyakoribb kórkép az endokrin ambulancián – röviden a policisztás petefészek szindrómáról és népegészségügyi jelentőségéről

Szerzők: Dr. Várbíró Szabolcs

Intézmények: Semmelweis Egyetem Általános Orvostudományi Kar II. Sz. Szülészeti és Nőgyógyászati Klinika

Évfolyam: XIV. évfolyam

Lapszám: 2015. /

Oldal: 27-30

Terjedelem: 4

Rovat:

Alrovat:

Absztrakt:

A nőgyógyászati endokrin ambulanciákon a betegek többsége policisztás petefészek szindróma (PCOS) gyanúja miatt jelentkezik. Jelen összefoglalóban a költséghatékony gyógyítás szempontjára fókuszálva elemzem a diagnosztikát és a terápiát. A gyanú indokolatlan felvetése sok felesleges vizsgálatot von maga után. A betegek mielőbbi anyagcsere egyensúlyának biztosítása azonban a későbbi szív-érrendszeri és anyagcsere betegségek esélyét csökkenti, a fertilitás esélyét pedig javítja. Figyelembe véve a PCOS 5-8%-os gyakoriságát, ennek már népegészségügyi vonatkozása is számottevő.

Abstract:

Polycystic ovary syndrome is the most common cause of outpatient referral in gynaecological endocrinology. In this summary, diagnostics and therapy are reviewed with regards to cost-effective medicine. Unsubstantiated suspicion of the disease results in many unnecessary examinations and costs. PCOS patients however require adequate therapy to reach a metabolic balance as soon as possible – thereby increasing fertility rate and decreasing cardiovascular and meta bolic disorders in the future also. The 5-8% incidence of PCOS means that this is a current epidemiological problem in Hungary.

XIV. évfolyam

2015. / / Szeptember


Cikk Szerző(k)
Beköszöntő Dr. Lehoczky Péter Gábor
Tartalom IME Szerkesztőség
Cél az átszűrtség növelése – Interjú Dr. Mészáros János helyettes államtitkárral Boromisza Piroska
XVI. IME Szolgáltatásmenedzsment – Outsourcing Konferencia (2015. november 11.) IME Szerkesztőség
A BELLA akkreditációs program szerepe a betegellátás biztonságának javításában, 1. rész: A fejlesztési módszertan Sinka Lászlóné Adamik Erika, Dr. Lám Judit, Dr. habil. Belicza Éva, Dr. Safadi Heléna, Dr. Fügedi Gergely, Dr. Tóth Ágnes Anita
ÉAOP-4.1.2/C-11-2012-0001 – Rehabilitációs szolgáltatások fejlesztése az Észak-Alföldi Régióban IME Szerkesztőség
Ellátási lánc menedzsment a járóbeteg-szakellátásban Dr. Révai Tamás, Révai Péter, Dr. Czinkóczi Sándor
XV. IME Jubileumi Vezetői eszköztár – Kontrolling Konferencia (2015. december 10.) IME Szerkesztőség
A mediterrán étrend a hosszú élet titka? Utczás Anna
Elkészült az egészségkommunikációs felmérés gyorsjelentése IME Szerkesztőség
A koronária és stroke őrzők együttműködése a Pécsi Tudományegyetemen Dr. Magyar Klára, Dr. Kenyeres Péter, Dr. Lovadi Emese, Dr. Szapáry László, Dr. Habon Tamás, Dr. Csécsei Péter, Prof. Dr. Tóth Kálmán
A leggyakoribb kórkép az endokrin ambulancián – röviden a policisztás petefészek szindrómáról és népegészségügyi jelentőségéről Dr. Várbíró Szabolcs
Jelentősen megnövekedett az érdeklődés a rezidensi helyek iránt Emberi Erőforrások Minisztériuma Egészségügyért Felelős Államtitkárság
Multidiszciplináris szemlélet az endometriosis kezelésében Boromisza Piroska
Dr. Czeizel Endre (1935-2015) Dr. Ács Nándor
Profilváltás a tüdőgondozókban: megfelelni az új kihívásoknak, megmentve korábbi értékeinket Dr. Kovács Gábor
Mit üzen és miért fontos nekünk a Magyar Hypertonia Regiszter adatbázisa? Prof. Dr. Kékes Ede, Bödör Anikó, Dr. habil. Kiss István, Dr. Kerkovits Lóránt
Milánói Nyilatkozat 2015 – Az Európai Elhízástudományi Társaság és nemzeti tagtársaságai azonnali cselekvésre szólítottak fel az elhízás megfékezésére Dr. Halmy Lászlóné Eszter
Otthoni Lélegeztetési Program a Semmelweis Egyetemen Semmelweis Egyetem
IME-META IX. Országos Egészség-Gazdaságtani Továbbképzés és Konferencia Összefoglaló I. IME Szerkesztőség
Szerző Intézmény
Dr. Várbíró Szabolcs Semmelweis Egyetem Általános Orvostudományi Kar II. Sz. Szülészeti és Nőgyógyászati Klinika

1] Lakatos P, Speer G: Policisztás ovarium szindróma, Semmelweis Kiadó, 2009.
[2] Konszenzus a metformin PCOS-ban való alkalmazásáról (II. Interdiszciplináris PCOS Konszenzus Konferencia, 2013.05.13.)
[3] Leövey A, Nagy VE, Paragh Gy, Rácz K: Az endokrin és anyagcsere betegségek kézikönyve. Medicina, 2011; 71-84: Rácz K: Prolactinoma és hiperprolactinaemiás állapotok. 292-297: Halász Z. Mellékvese eredetű hyperandrogenismus. 379-403: Borsos A, Jakab A. Reproduktív endokrinológia; 403-414 Mezősi E. Endokrin kórképek és terhesség. 581-586 Baranyi É. Diabetes és terhesség.
[4] Várbíró Sz: A policisztás petefészek szindróma diagnosztikája és terápiája, Magyar Orvos, 2013, 10:14-17.
[5] Revised 2003 consensus on diagnostic criteria and long-term health risks related to polycystic ovary syndrome (PCOS). Rotterdam ESHRE/ASRM-Sponsored PCOS consensus workshop group, Hum Reprod, 2004, 19:41-47.
[6] Thomson RL, Spedding S, Buckley JD: Vitamin D in the aetiology and management of polycystic ovary syndrome, Clin Endocrinol (Oxf), 2012, 77:343-350.
[7] Rowan JA, Hague WM, Gao W, Battin MR, Moore MP: MiG Trial Investigators. Metformin versus insulin for the treatment of gestational diabetes, N Engl J Med, 2008, 358:2003-2015.
[8] Lautatzis ME, Goulis DG, Vrontakis M: Efficacy and safety of metformin during pregnancy in women with gestational diabetes mellitus or polycystic ovary syndrome: A systematic review, Metabolism, 2013, 62:1522-1534
[9] Hickman MA, McBride R, Boggess KA, Strauss R: Metformin compared with insulin in the treatment of pregnant women with overt diabetes: a randomized controlled trial, Am J Perinatol, 2013, 30:483-490.
[10] Colazingari S, Treglia M, Najjar R, Bevilacqua A: The combined therapy myo-inositol plus D-chiro-inositol, rather than D-chiro-inositol, is able to improve IVF outcomes: results from a randomized controlled trial, Arch Gynecol Obstet, 2013, 288: 1405-1411.
[11] Minozzi M, Nordio M, Pajalich R. The Combined therapy myo-inositol plus D-Chiro-inositol, in a physiological ratio, reduces the cardiovascular risk by improving the lipid profile in PCOS patients. Eur Rev Med Pharmacol Sci. 2013; 17:537-540.
[12] Artini PG, Di Berardino OM, Papini F, Genazzani AD, Simi G, Ruggiero M, Cela V. Endocrine and clinical effects of myo-inositol administration in polycystic ovary syndrome. A randomized study. Gynecol Endocrinol. 2013; 29:375-379.