Depresszió és öngyilkosság mint népegészségügyi problémák

Cikk címe: Depresszió és öngyilkosság mint népegészségügyi problémák

Szerzők: Dr. Németh Attila, Prof. Rihmer Zoltán

Intézmények: Országos Pszichiátriai Központ, Semmelweis Egyetem, Pszichiátriai és Pszichoterápiás Klinika

Évfolyam: XVI. évfolyam

Lapszám: 2017. /

Oldal: 23-28

Terjedelem: 6

Rovat:

Alrovat:

Absztrakt:

A szerzők hazai és nemzetközi adatok alapján felhívják a figyelmet a major depresszió gyakoriságára, amely a lakosság 12-18%-át érintheti az élete folyamán. A depreszszió legsúlyosabb szövődménye az öngyilkosság. Hazánkban 1984 óta fokozatosan csökkent az öngyilkossági ráta egészen 2006-ig. A 2007-es egészségügyi re form szétzilálta a pszichiátriai fekvő- és járóbeteg ellátást, és ezzel egyidejűleg a szuicid ráta kedvező iránya is megtört. Csak négy év múlva kezdett ismét csökkenni az öngyilkosságok száma, és 2010 és 2016 között már közel 30%-kal esett vissza, ami nemzetközileg is figyelemre méltó eredmény. A szerzők az Állami Számvevőszék jelentése alapján elemzik a hibás egészségpolitikai döntés káros következményeit, valamint megfogalmazzák a legfontosabb teendőeket az öngyilkosság megelőzésére vonatkozóan.

Abstract:

Depression and suicide, as public health problems. According to international and Hungarian data the lifetime prevalence of major depression is between 12 and 18%, which is very high. Suicide is the most severe consequence of depression. In Hungary the annual suicide rate have decreased since the mid1980s until 2006. The unexpected health-care reform, introduced in 2007, destroyed the inpatient and outpatient psychiatric ser – vices and the decreasing tendency of national suicide rate stopped. The number of completed suicide started to decrease again only after four years. The decrease of suicide was nearly 30% from 2010 to 2016 which is a very good result. Based on the report of the State Audit Office, the authors analyse the consequences of the fault political verdict and recommend the most important tasks for suicide prevention.

Szerző Intézmény
Dr. Németh Attila Országos Pszichiátriai Központ
Prof. Rihmer Zoltán Semmelweis Egyetem, Pszichiátriai és Pszichoterápiás Klinika

[1] BNO-10 – a mentális és viselkedészavarok osztályozása, Magyar Pszichiátriai Társaság, Budapest, 1994.
[2] The Desk Reference to the Diagnostic Criteria from DSM- 5, American Psychiatric Association, Arlington, 3013.
[3] Rihmer Z, Makkos Z, Pestality P, Döme P. Antidep – resszívumok, In.: A Pszichiátria Magyar Kézikönyve, 5. átdolgozott, bővített kiadás (Szerk.: Füredi J. és Németh A), Medicina Könyvkiadó, Budapest, 2015, pp. 38-59.
[4] Szádóczky E, Papp Z, Vitrai J és mtsai: A hangulat és szorongásos zavarok előfordulása a felnőtt magyar lakosság körében, Orv Hetil, 2000, 141: 17-22.
[5] Gustavsson A, Svensson M, Jacobi F, Allgulander C, Alonso J, Beghi E et al.: CDBE 2010 Study Group. Cost of disorders of the brain in Europe 2010, Eur Neuro – psychopharmacol, 2011, Oct; 21 (10): 718-79. doi: 10.1016/j.euroneuro. 2011. 08. 008. Epub 2011 Sep 15.
[6] Greenberg PE et al.: The Economic Burden of Adults With Major Depressive Disorder in the United States (2005 and 2010), J Clin Psychiatry, 2015, 76(2):155–162.
[7] GBD 2015 Disease and Injury Incidence and Prevalence Collaborators.: Global, regional, and national incidence, 10.1016/S0140-6736(16)31678-6. prevalence, and years lived with disability for 301 acute and chronic diseases and injuries in 188 countries, 1990–2013: a systematic analysis for the Global Burden of Disease Study 2013, Lancet, 2016, Oct 8;388(10053):1545-1602.
[8] Rihmer Z. (2007). Suicide risk in mood disorders, Curr Opin Psychiat, 20: 17-22.
[9] Hawton K, van Heeringen K: Suicide, Lancet, 2009, 373: 1372-1381.
[10] WHO. WHO mortality database. http://www.whoint/healthinfo/ morttables/en.
[11] WHO: Preventing suicide: A global imperative, Geneva, 2014,
[12] http://www.ksh.hu/docs/hun/xstadat/xstadat_hosszu/h_ wdsd001c.html
[13] CDC http://www.cdc.gov/nchs/products/databriefs/db241. htm
[14] Ludwig J, Marcotte DE, Norberg K: Anti-depressants and suicide, J Health Econ, 2009, 28:659-76.
[15] Gusmao R, Quintao S, McDaid D et al.: Antidepressant utilization and suicide in Europe: An ecological multi-national study, PPLoS ONE, 2013, 8(6) e66455.
[16] Rihmer Z, Németh A: A depressziók kezelése és a hazai öngyilkossági halálozás kapcsolata – Fókuszban a 2007- es egészségügyi reform hatása, Neuropsychopharmacol Hung, 2014, 16: 195-204.
[17] Bondár É: Az OPNI megszüntetése a számok tükrében, (kézirat), 2010, május.
[18] Állami Számvevőszék: Jelentés a pszichiátriai betegellátás átalakításának ellenőrzéséről (1286). 2012. június. www.asz.hu/jelentes/jelentes-a-pszichiatriai-betegellatas- atalakitasa
[19] Isacsson, G: Suicide prevention – a medical breakthrough? Acta Psychiat Scand, 2000, 102, 113-117.
[20] Döme P, Kapitány B, Ignits G, et al.: Tobacco consumption and antidepressant use are associated with the rate of completed suicide in Hungary: an ecological study, J Psychiatr Res, 2011, 45:488-94.
[21] Rihmer Z, Rutz W, Barsi J: Suicide rate, prevalence of diagnosed depression and prevalence or working doctors in Hungary, Acta Psychiat Scand, 1993, 88: 391-394.
[22] Kapusta ND, Niederkrotenthaler T, Etzersdorfer E et al.: Influence of psychotherapist density and antidepressant sales on suicide rates, Acta Psychiatr Scand, 2009, 119:236-42.
[23] Pirkola S, Sund R, Sailas E, Wahlbeck K: Community mental- health services and suicide rate in Finland: A nationwide small-area analysis, Lancet, 2009, 373: 147-153.
[24] Rutz W, Walinder J, Eberhard G, Holmberg G, von Knorring AL, von Knorring L, Wistedt B, Aberg-Wistedt, A: An educational program on depressive disorders for general practitioners on Gotland: background and evaluation, Acta Psychiatr Scand, 1989, 79:19-26.
[25] Szanto K, Kalmar S, Hendin H, Rihmer Z, Mann JJ: A suicide prevention program in a region with a very high suicide rate, Arch Gen Psychiatry, 2007, 64:914-20.
[26] Székely A, Konkoly-Tege B, Mergl R, Birkás E, Rózsa S, Purebl Gy, Hegerl U: How to decrease suicide rates in both genders? An effectiveness study of a community-based intervention (EAAD), PLoS One, 2013, 8(9): e75081- doi: 10.1371/jurnal.pone.0075081
[27] Rihmer Z, Gonda X, Kapitány B et al.: Suicide in Hungary. Epidemiological and clinical perspectives. Ann Gen Psychiat, 2013, 12: 21.
[28] Rihmer Z, Fekete S: Öngyilkosság és öngyilkossági kísérlet. Öngyilkossági rizikó és protektív faktorok. In: Kalmár S, Németh A, Rihmer Z. (szerk): Az öngyilkosság orvosi szemmel, Medicina Könyvkiadó, Budapest, 2012, pp. 91-112.
[29] Rihmer Z, Torzsa P: A depresszió és öngyilkossági rizikó szűrésének rövid módszere a háziorvosi gyakorlatban, Háziorvos Továbbképző Szemle, 2016, 21: 584-589.
[30] Blazsek P, Wernigg R: Kockázatbecslés és kockázatkezelés a pszichiátriában, Oriold és Társai, Budapest, 2015, p. 7-12.