Élelmiszer adverz reakciók felnőttkorban – milyen gyakori az ételallergia?

Cikk címe: Élelmiszer adverz reakciók felnőttkorban – milyen gyakori az ételallergia?

Szerzők: Molnár Szilvia, Dr. Solymosi Dóra, Prof. Dr. Sárdy Miklós, Dr. Pónyai Györgyi

Intézmények: Semmelweis Egyetem Egészségtudományi Kar, Semmelweis Egyetem Bőr- Nemikórtani és Bőronkológiai Klinika

Évfolyam: XVIII. évfolyam

Lapszám: 2019. /

Oldal: 47-51

Terjedelem: 5

Rovat:

Alrovat:

Absztrakt:

élelmiszerek fogyasztásakor tapasztalt kellemetlen, nem várt tünetek, azaz adverz reakciók gyakori panaszt jelentenek a felnőttek körében. A jellemző bőrtünetek (pruritus, urticaria, dermatitis, Quincke-ödéma) miatt a betegek főleg bőrgyógyászati−allergológiai szakrendelést keresnek fel panaszaikkal. Célunk az ételallergia és az étel-adverz reakciók prevalenciájának vizsgálata volt olyan felnőtt páciensek körében, akik diverz panaszaik hátterében az élelmiszerallergia oki szerepét feltételezték. A Semmelweis Egyetem Bőr-, Nemikórtani és Bőronkológiai Klinika Központi Allergológiai Szakambulanciáján 281 élelmiszer-allergia gyanúval beutalt, 18 éven felüli beteg adatait elemeztük.

Abstract:

Food-associated adverse reactions are common in the adult population. On the contrary, immune-mediated food allergy is rare. Due to their symptoms (urticaria, pruritus, dermatitis, Quincke’s edema) patients mainly go to dermatology-allergology centres. The aim of this study was to determine the physiciandiagnosed food allergy and food-related adverse reaction prevalence among patients who were referred to a dermatologist-allergologist consultation as possible food allergy case. 281 patients were examined in the Allergology Outpatient Unit of the Department of Derma – tology, Venereology and Dermato-Oncology of Semmel – weis University. Patients’ main complain was having food allergy.

XVIII. évfolyam

2019. / / Március


Cikk Szerző(k)
Beköszöntő Dr. Battyáni István
Tartalom IME Szerkesztőség
Beszámoló a 2019-es amerikai dohányzásellenes kongresszusról Dr. Szócska Miklós, Dr. Joó Tamás, Szerencsés Viktória, Kocsis Tímea
Az innovatív gyógyszergyártók üdvözlik a Kormány és az MNB javaslatait IME Szerkesztőség
„Hiszek a kollektív bölcsesség és az egyéni felelősség erejében” – Dr. Mátyus László dékán az értékorientált orvosképzésről Boromisza Piroska
„Szuperkórház” – kompromisszumok nélkül – Interjú Dr. Bedros J. Róbert miniszterelnöki megbízottal Boromisza Piroska
e-Health és integrált megoldások a Pan-Inform fókuszában T-Systems
XIV. IME Regionális Egészségügyi Konferencia Boromisza Piroska
Szőrtelenítési gyakorlat az OKITI-ben Korom Judit
QS-rangsor: szakterületén a Semmelweis a legjobb hazai egyetem Semmelweis Egyetem
Integratív Medicina Rovat beköszöntő Dr. Varga Imre
XIII. IME Országos Egészség-gazdaságtani Továbbképzés és Konferencia (2019. június 19-20. ) IME Szerkesztőség
Holisztikus, komplementer/alternatív, valamint az integratív medicina és a Semmelweis bicentenárium: jövőkép a múlt tükrében Dr. Varga Imre
IME konferencianaptár 2019 II. félév IME Szerkesztőség
Mérföldkő a vesedaganatok gyógyszeres kezelésében – Interjú Dr. Géczi Lajos klinikai onkológussal Boromisza Piroska
3,4 milliárdos fejlesztéssel megújulnak az egészségügyi ellátórendszer pénzügyi irányítási és közigazgatási funkciói Állami Egészségügyi Ellátó Központ
A magyar onkológiai ellátás betegközpontú értékelése Tóth Ágnes, Páll Nóra, Dr. Dankó Dávid
Pszichiátriai osztályon kezelt betegek szociális intézménybe történő elhelyezésének nehézségei Dr. Gazdag Gábor, Dr. Papp Éva
Érbetegségek napja Magyar Angiológiai és Érsebészeti Társaság
Élelmiszer adverz reakciók felnőttkorban – milyen gyakori az ételallergia? Molnár Szilvia, Dr. Solymosi Dóra, Prof. Dr. Sárdy Miklós, Dr. Pónyai Györgyi
Szerző Intézmény
Molnár Szilvia Semmelweis Egyetem Egészségtudományi Kar
Dr. Solymosi Dóra Semmelweis Egyetem Bőr- Nemikórtani és Bőronkológiai Klinika
Prof. Dr. Sárdy Miklós Semmelweis Egyetem Bőr- Nemikórtani és Bőronkológiai Klinika
Dr. Pónyai Györgyi Semmelweis Egyetem Bőr- Nemikórtani és Bőronkológiai Klinika

[1] Nwaru BI et al.: The epidemiology of food allergy in Europe: a systematic review and meta-analysis, Allergy, 2014, 69(1): p. 62-75.
[2] Ho MHK, Wong WHS and Chang C: Clinical Spectrum of Food Allergies: a Comprehensive Review, Clinical Re – views in Allergy & Immunology, 2014, 46(3): p. 225-240.
[3] Cardona V et al.: Allergic diseases in the elderly, Clinical and Translational Allergy, 2011, 1(1): p. 11.
[4] Turnbull JL, Adams HN Gorard DA: Review article: the diagnosis and management of food allergy and food intolerances, Aliment Pharmacol Ther, 2015, 41(1): p. 3-25.
[5] Katta R and Schlichte M: Diet and dermatitis: food triggers, J Clin Aesthet Dermatol, 2014, 7(3): p. 30-6.
[6] Manam S et al.: The association between atopic dermatitis and food allergy in adults, Current Opinion in Allergy and Clinical Immunology, 2014, 14(5): p. 423-429.
[7] Bronsnick T, Murzaku EC, Rao BK: Diet in dermatology. Part I. Atopic dermatitis, acne, and nonmelanoma skin cancer (vol 71, pg 1039, 2014), Journal of the American Academy of Dermatology, 2015, 73(2): p. 353-353.
[8] Tsakok T: Does atopic dermatitis cause food allergy? A systematic review, Journal of Allergy and Clinical Immu – nology, 2016, 137(4): p. 1071-1078.
[9] Price A et al.: Oral allergy syndrome (pollen-food allergy syndrome), Dermatitis, 2015, 26(2): p. 78-88.
[10] Werfel T et al.: Position paper of the EAACI: food allergy due to immunological cross-reactions with common inhalant allergens. Allergy, 2015. 70(9): p. 1079-90.
[11] Kivity S: Adult-onset food allergy. Isr Med Assoc J, 2012. 14(1): p. 70-2.
[12] Martin IS, Brachero S and Vilar EG: Histamine intolerance and dietary management: A complete review, Allergologia et Immunopathologia, 2016, 44(5): p. 475-483.
[13] Manzotti G et al.: Serum diamine oxidase activity in patients with histamine intolerance, Int J Immunopathol Pharmacol, 2016., 29(1): p. 105-11.
[14] Verrill L, Bruns R and Luccioli S: Prevalence of selfreported food allergy in US adults: 2001, 2006, and 2010, Allergy and Asthma Proceedings, 2015, 36(6): p. 458-467.
[15] Puente-Fernandez C et al.: Self-reported prevalence and risk factors associated with food hypersensitivity in Mexican young adults, Annals of Allergy Asthma & Immunology, 2016, 116(6): p. 523-+.
[16] Kalogeromitros D et al.: An internet survey on self-reported food allergy in Greece: clinical aspects and lack of appropriate medical consultation, Journal of the Euro – pean Academy of Dermatology and Venereology, 2013, 27(5): p. 558-564.
[17]Woods RK et al.: Prevalence of food allergies in young adults and their relationship to asthma, nasal allergies, and eczema,. Annals of Allergy Asthma & Immunology, 2002, 88(2): p. 183-189.
[18] Lozoya-Ibanez C et al.: Prevalence and clinical features of adverse food reactions in Portuguese adults, Allergy Asthma and Clinical Immunology, 2016, 12: p. 10.
[19] Mahesh PA et al.: Prevalence of food sensitization and probable food allergy among adults in India: the EuroPrevall INCO study, Allergy, 2016, 71(7): p. 1010- 1019.
[20] Conlon NP et al.: Allergy in Irish adults: a survey of referrals and outcomes at a major centre, Irish Journal of Medical Science, 2015, 184(2): p. 349-352.
[21] Pónyai G, Diczig B and Temesvári E: A felnőttkori élelmiszerallergiák és élelmiszerintoleranciák a bőrgyógyász szemével, Bőrgyógyászati és Venerológiai Szem – le, 2015, 91.(1.): p. 23-28.
[22] Pónyai G et al.: Élelmiszerekkel kapcsolatos adverz reakciók felnőttkori atópiás dermatitisben, Bőrgyógyá – szati és Venerológiai Szemle, 2008, 84.(4.): p. 108-115.