A Betegségek Nemzetközi Osztályozása, 11. verzió, 2. rész: Rövid BNO történet, az új verzió lényege, a BNO-11 betegségfogalmak tulajdonságai

Cikk címe: A Betegségek Nemzetközi Osztályozása, 11. verzió, 2. rész: Rövid BNO történet, az új verzió lényege, a BNO-11 betegségfogalmak tulajdonságai

Szerzők: Dr. Balkányi László

Intézmények: Pannon Egyetem

Évfolyam: XVIII. évfolyam

Lapszám: 2019. /

Oldal: 6-8

Terjedelem: 3

Rovat:

Alrovat:

Absztrakt:

A BNO-11 rendszert leíró cikksorozat 2. része a történeti előzményekről, a létrehozás folyamatáról, az azzal kapcsolatos új döntésekről és a tervezett karbantartásról szól. Részletezzük a betegségeket leíró új tulajdonságokat, ezzel is rámutatva a jelenlegi BNO-10 fő hibáira és korlátaira: az orvos-szakmai tartalom korszerűtlenségére és az osztályozás belső ellentmondásosságára. A 11. verzió megalkotásához vezető döntések a következők voltak: (1) a BNO-11 nem hierarchia, hanem egy úgynevezett fogalmi háló legyen; (2) a betegség-relációk típusai egy szabványt kövessenek, ne pedig esetlegesek legyenek; (3) a fogalmi háló elemei nyelvfüggetlenek, önállóan címezhető Uri entitások; (4) a fogalmak definiáltan összekapcsolhatóak. A revízió 2007-ben indult, számos WHO tagállamban tesztelték, amely végül 2018 júniusában jelent meg. Összes – ségében 96 tagállam vett részt a felülvizsgálatban. 2018-tól előkészítő projektek indulnak, képzési programokat és eszközöket fejlesztenek. A BNO-11 frissítése egy nyílt, a felhasználók számára a közreműködést is biztosító platformon történik [1]. A BNO-11-ben minden kódolt entitásnak van egy érthető címkéje, de emellett még négyféle leíró tulajdonság is a rendelkezésre áll, melyeket további metaadatok, pl. lokalizáció, súlyosság, etiológia, akár oldaliság, tünetek és jelek is kiegészíthetnek. A kódkombinációkkal a beteg állapotát jól leíró diagnózist kódolhatunk, amire az eddigi BNO nem volt képes. A következő számban a BNO- 11 egészének szerkezetét tekintjük át, majd a betegség – fogalmak kombinálhatóságával folytatjuk (elő- és utókoordináció). Bemutatjuk a különböző medikai és más rendszerek / funkciók összekapcsolhatóságát a BNO-11 segítségével, és a más kódrendszerekkel való kapcsolódást is. Az utolsó részben pedig majd magával a kódok felépítésével és a konkrét használattal foglalkozunk.

Abstract:

This second part of the ICD-11 describing articles is about history, the process of creation, decisions about it and the planned maintenance. We describe the new fea – tures describing the diseases, pointing out the main shortcomings and limitations of the current ICD-10: the obsolete medical content and the internal contradictions of classification. The decisions leading to construct ICD-11 were the following: (1) ICD-11 is not a hierarchy but a so-called conceptual network; (2) disease relation types are not arbitrary, but follow a standard; (3) the elements of the conceptual network are language-independent, URI addressed entities; (4) the concepts combination rules are welldefined. The revision was launched in 2007, and ICD-11 was tested in several WHO member states. It was finally released n June 2018. In total, 96 Member States participated in the review. From 2018 onwards, preparatory projects will start, training pro grams and tools will be developed. ICD-11 is updated on an open platform for users to collaborate [1]. In ICD-11, each encoded entity has a tag that is human-read – able, plus there are four additional descriptive properties, more additional meta-data, e.g. localization, severity, aetiology, where relevant, side of lesion, symptoms and signs, consequences of the disease, etc. The code combinations can be used to describe a full diagnosis of a patient’s condition that ICD-10 has not been able to do. In the next issue, the structure of the ICD-11 as a whole is reviewed and then continued with the valid combination of the concepts of disease (pre- and post-coordination). We will discuss the interoperability of different medical and other systems/functions enabled by ICD-11, as well as connections to other coding systems. In the last part, we will deal with the structure of the codes and the specific use.

XVIII. évfolyam

2019. / / Augusztus


Cikk Szerző(k)
Beköszöntő – Járóbeteg esélyek 2019 Dr. Pásztélyi Zsolt
Tartalom IME Szerkesztőség
Jubileumi évét ünnepli a Semmelweis Egyetem – Interjú Prof. Dr. Merkely Béla rektorral Boromisza Piroska
A Betegségek Nemzetközi Osztályozása, 11. verzió, 2. rész: Rövid BNO történet, az új verzió lényege, a BNO-11 betegségfogalmak tulajdonságai Dr. Balkányi László
A hazai infekciókontroll gyakorlat fejlesztésének irányai – Interjú Dr. Müller Cecília országos tisztifőorvossal Dr. Szabó Rita
Semmelweis Egészség Napok Boromisza Piroska
Centripetális erők – Beszámoló a Semmelweis Egyetem Egészségtudományi Kar VII. Infekciókontroll munkanapjáról IME Szerkesztőség
Egy holisztikus szakrendelés paradigmaváltó következtetései. Quo vadis szakrendelés? Dr. Varga Imre
Betegbiztonság – Te is tehetsz érte! IME Szerkesztőség
Beszámoló a 2019-es skót egészségügyi minőségügyről és a betegbiztonságról szóló konferenciáról Dr. Dombrádi Viktor, Dr. Bíró Klára
Precíziós onkológia kerekasztal A XIII. IME Országos Egészség-gazdaságtani Konferenciáról jelentjük Boromisza Piroska
VIII. IME Országos Infekciókontroll Továbbképzés és Konferencia 2019. október 16-17. IME Szerkesztőség
Egy országos felmérés eredményei a járóbeteg-szakellátás területén foglalkoztatott szakdolgozókról Dr. Balogh Zoltán, Szánti Istvánné
VIII. IME Országos Infekciókontroll Továbbképzés és Konferencia 2019. október 16-17. IME Szerkesztőség
Az idült légzőszervi betegségek hatékonyabb ellátása a betegegyüttműködés támogatásával Dr. Kovács Gábor, Dr. Hankó Zoltán
Az orvos-gyógyszerész együttműködés módszere és jelentősége hipertónia betegségben Prof. Dr. Kékes Ede, Dr. Nagy Judit
Célkeresztben az urológiai daganatok Interjú Dr. Géczi Lajossal, az Or szágos Onkológiai Intézet Gyógyszerterápiás Centrum központvezető főorvosával Boromisza Piroska
XIX. Szolgáltatásmenedzsment Konferencia 2019. november 5. (kedd) IME Szerkesztőség
Léptünk-e előre a hazai stroke-beteg ellátásban? Áttekintés az elmúlt 25 év törekvéseiről Prof. Dr. Nagy Zoltán, Dr. Vassányi István, Dr. Óváry Csaba, Dr. med. habil. Szikora István, Kováts Tamás, Dr. Surján György
A diabétesz a magatartásorvoslás modell-betegsége, I. rész Dr. Sal István
Szerző Intézmény
Dr. Balkányi László Pannon Egyetem

[1] https://icd.who.int/dev11/l-m/en, Megtekintve: 2019.06.26.
[2] https://www.who.int/classifications/icd/en/HistoryOfICD.pdf, Megtekintve: 2019.06.26.
[3] Puente AE: ICD-10.27.pdf. Psychology Coding. http://psychologycoding.org/wp-content/uploads/2018/01/ICD-
10.27.pdf
[4] Dr. Surján György: Orvosi kódrendszerek és ismeretábrázolás https://www.tankonyvtar.hu/hu/tartalom/tamop412A/2011_0015_orvosi_kodrendszerek_hu/scorm_start.htm, Megtekintve: 2019.06.07
[5] http://apps.who.int/gb/ebwha/pdf_files/WHA72/A72_29-en.pdf, Megtekintve: 2019.06.26.