Az egészségi állapot szerepe a gazdasági növekedésben
Cikk címe: Az egészségi állapot szerepe a gazdasági növekedésben
Szerzők: Asztalos Péter
Intézmények: Magyar Nemzeti Bank
Évfolyam: XVIII. évfolyam
Lapszám: 2019. / 07. lapszám
Oldal: 3-6
Rovat: Egészségpolitika
Alrovat: HELYZETÉRTÉKELÉS
Absztrakt:
miközben az egészségi állapot fontossága egyéni szinten mindenki számára egyértelmű, az egészségügy reálgazdaságra gyakorolt hatása mégsem kap elegendő hangsúlyt a hazai közbeszédben. az egészségi állapot olyan terület, ahol az egyének, a családok, a gazdasági szereplők és a teljes társadalom érdekei egybe esnek: mindenki azzal jár a legjobban, ha az egyén minél hoszszabb ideig, minél egészségesebben él. az egészségügy gazdaságban betöltött szerepéről, illetve az ebben rejlő potenciálisan kiaknázható tartalékokról mégis meglehetősen kevés alkalommal esik szó, még a szakmai döntések meghozatala során is. fontos lenne, hogy a társadalom tagjai minél szélesebb körben felismerjék, hogy az egészségi állapot egyúttal versenyképességi tényező is, és a lakosság egészségi állapotának javítása számottevő mértékben tudja támogatni a gazdasági növekedést.
Abstract:
While the importance of health status is clear to every one at the individual level, the impact of health on the economy is not sufficiently emphasized in domestic public discourse. Health status is a topic where the interests of individuals, families, economic operators and the entire society coincide: everyone benefits from living longer and healthier lives. However, the role of healthcare in the economy and the potential reserves that can be exploited are mentioned only a few times, even during professional decision making. It would be important that broad sections of society recognize that health status is also a factor of competitiveness and that improving the health condition of the population can make a significant contribution to economic growth.
XVIII. évfolyam
2019. / 07. lapszám / Szeptember
| Szerző | Intézmény |
|---|---|
| Asztalos Péter | Magyar Nemzeti Bank |
[1] Magyar Nemzeti Bank: Versenyképességi program 330 pontban. 2019 https://www.mnb.hu/letoltes/versenykepessegi- program.pdf
[2] kSH (2019): StADAt táblák.
[3] Asztalos Péter: A háztartások közvetlen hozzájárulása az egészségügyi kiadásokhoz Magyarországon. Statisztikai Szemle 2017 95. évfolyam 8–9. szám. http:// real.mtak.hu/55116/1/2017_08-09_873.pdf
[4] Magyar Nemzeti Bank: Növekedési jelentés 2018. https://www.mnb.hu/letoltes/novekedesi-jelentes-2018- digitalis.pdf
[5] eUroFoUND: Absence from work report. 2010 https:// www.eurofound.europa.eu/sites/default/files/ef_files/doc s/ewco/tn0911039s/tn0911039s.pdf
[6] eurostat: Database 2019.
[7] áeek: egészségtudományi Fogalomtár 2019. https:// fogalomtar.aeek.hu/index.php/kezd%C5%91lap
[8] európai Bizottság: Health of People of Working Age. 2011 https://ec.europa.eu/health/sites/health/files/social _determinants/docs/final_full_ecorys_web.pdf
[9] egészségügyi Világszervezet: Global Burden of Disease. http://www.healthdata.org/gbd 2019
[10] Bloom De, Canning, D, Sevilla j: the effect of Health on economic Growth: A Production Function Approach. World Development Vol. 32. 2004 https://www.sciencedirect. com/science/article/pii/S0305750X03001943
[11] Inotai A, Petrova G, Vitezic D, kaló z : Benefits of investment into modern medicines in Central-eastern euro – pean countries. expert rev. Pharmacoecon. outcones res. early online, 1–9. 2014 https://www.tandfonline. com/doi/abs/10.1586/14737167.2014.868314?journalCo de=ierp20