Tévedni valóban emberi dolog?

A téves azonosítás hátterében álló általános okok, és a kivédés lehetőségei

Cikk címe: Tévedni valóban emberi dolog?

Cikk angol címe: Is it really human to err?

Cikk angol alcíme: Common reasons behind misidentification and ways to prevent it

Szerzők: Sinka Lászlóné Adamik Erika, Farkas Szilvia, Ugrin Irina, Dr. habil. Belicza Éva

DOI: https://doi.org/10.53020/IME-2023-406

Intézmények: SE EMK, NEVES Egyesület a Betegbiztonságért, Semmelweis Egyetem, Egészségügyi Közszolgálati Kar, Egészségügyi Menedzserképző Központ, Semmelweis Egyetem Egészségügyi Menedzserképző Központ, Semmelweis Egyetem Egészségügyi Menedzserképző Központ Budapest

Évfolyam: XXII. évfolyam

Lapszám: 2023. /

Oldal: 47-55

Terjedelem: 9

Rovat:

Absztrakt:

A nem várt események egyik formája az egészségügyi ellátás során végzett téves azonosítás eredményeként előforduló betegcsere, leletcsere. Tapasztalatunk szerint a téves azonosítás és az abból eredő problémák sokkal gyakrabban fordulnak elő, mint amilyen gyakorisággal erről az érintettek jelentést tesznek. A cserék a betegbiztonság szempontjából kiemelt jelentőséggel bírnak a következmények súlyossága miatt, valamint azért, mert egy csere esetén egyszerre akár két beteget is károsodás érhet.

Dolgozatunkkal a célunk az volt, hogy a betegcsere és a leletcsere vonatkozásában azonosítsuk a legnagyobb kockázatnak kitett betegcsoportokat, és összegyűjtsük a lehető legtöbb olyan okot, aminek jelentősége lehet a téves azonosításban, valamint azok megelőzési lehetőségeit.

A NEVES jelentési rendszer magyar adatbázisába mindössze 3 esetet jelentettek ezen támákban, ez az alacsony esetszám statisztikai elemzést nem tett lehetővé. Hazai gyakorló szakemberek bevonásával szakértői egyeztetéseket folytattunk, áttekintettünk a kapcsolódó legfontosabb szakirodalmakat, és a rendszerezett információk alapján felvázoltuk az oki struktúrát.

Meghatároztuk a betegcsere szempontjából kiemelt kockázattal rendelkező csoportokat, összesen 21 ilyen csoportot azonosítottunk. A kutatás eredményeként 10 csoportot alkottunk a betegcseréhez, leletcseréhez vezető általános okokból, ezek a következők: a szabályozás hiányosságai; a munkatársak nem követik a szabályokat; az oktatás hiányosságai; hibás munkafolyamatok; a humánerőforrás problémái; a páciens problémái; a kommunikáció hiányosságai; eszközökkel kapcsolatos problémák; infrastruktúrával kapcsolatos problémák; nem hasznosulnak a korábbi eseményekből szerzett ismeretek/ tapasztalatok. Minden csoporthoz kapcsolódóan ismertetünk megelőzési lehetőségeket az általános ok mögötti gyökérokok függvényében.

Kiemelten foglalkozunk a szabályozás témakörével, azon belül is hangsúlyosan az ismeretlen beteg azonosításával, a csere észlelésekor követendő teendőkkel, az adatgyűjtés és a szervezeti kultúra jelentőségével, valamint bemutatunk néhány példát mások működő jógyakorlataiból.

Kulcsszavak: , , , ,

Abstract:

In 2000, a study titled To Err is Human was published, which drew attention to patient safety problems and the importance of unexpected events during healthcare. One form of unexpected event is the exchange of patients and findings due to the result of misidentification during health care. According to our experience, misidentification and the resulting problems occur much more often than the frequency with which those involved report it.

Exchanges are of particular importance from the point of view of patient safety due to the seriousness of the consequences, as well as the fact that in the case of an exchange, up to two patients can be harmed at the same time.

With our thesis, our goal was to identify the patient group most at risk in terms of patient exchange and artifact exchange and to collect as many reasons as possible that may be important in misidentification, and their prevention options. We also considered it important to take into account what solutions and best practices exist for prevention and to present them in our announcement.

Until the beginning of the analysis, only 3 cases were reported to the Hungarian database of the NEVES reporting system, so this low number of cases did not allow statistical analysis. With the involvement of domestic practitioners, we held expert consultations, reviewed the most important relevant domestic and international literature, and based on the systematized information, outlined the causal structure.

We determined the groups with a special risk from the point of view of patient exchange, we identified a total of 21 such groups.

Among the many reasons uncovered during the research, in our article, we present in more detail the considerations related to regulation and patients with unknown identities. Then we give an overview of the wide-ranging system of reasons.

As a result of the research, we created 10 groups for the general reasons leading to the exchange of patients and findings, these are as follows: deficiencies in regulation; employees do not follow the rules; deficiencies in education; faulty work processes; human resources problems; the patient’s problems; communication gaps; problems with devices; infrastructure issues; the knowledge/experience gained from previous events is not used. In connection with each group, we describe prevention options depending on the roots behind the general cause.

We deal primarily with the topic of regulation, including the identification of the unknown patient, the actions to be taken when detecting an exchange, the importance of data collection and organizational culture, and in our announcement we briefly review the actions to be followed in the event of a misidentification and present some examples of the good practices of others.

Keywords: , , , ,

XXII. évfolyam

2023. / / December


Cikk Szerző(k)
Beköszöntő Dr. Pásztélyi Zsolt
Bizonyítékalapú pszichoszociális kockázatértékelés a munkahelyen: a depressziós tünetegyüttes prediktorainak vizsgálta Nistor Katalin, Dr. Tóth Gergely, Dr. Szócska Miklós
Helyettesíthető-e az állapot specifikus, páciens önértékelésen alapuló kérdőív generikus kérdőívvel a derékfájdalom ellátási eredményességének felmérésében? Dr. Mihalicza Péter, Dr. Dombrádi Viktor, Dr. habil. Belicza Éva, Dr. Kullmann Lajos, Dr. Lám Judit
Távgyógytorna alkalmazásának felmérése a COVID-19 pandémia ideje alatt és után, valamint a módszer használatát befolyásoló tényezők felmérése Jánkné Bacskai Katalin, Soltész-Várhelyi Klára, Dr. Nagy Helga, Dr. Soós Ágnes, Dr. Lám Judit
Várandósok ellátása és válságmenedzsment alkalmazása a Debreceni Egyetem Klinikai Központ Szülészeti- és Nőgyógyászati Klinikáján a pandémia idején Molnárné Grestyák Anita Katalin, Bulátkóné Gulyás Erika, Jávorné Erdei Renáta
A gyermekkardiológiai ellátás és képzés – adaptálhatóak-e az angol rendszer elemei? Dr. Ablonczy László, Dr. Cserháti Zoltán
Tévedni valóban emberi dolog? Sinka Lászlóné Adamik Erika, Farkas Szilvia, Ugrin Irina, Dr. habil. Belicza Éva
A kockázatmegosztási megállapodások adminisztrációs terhei Magyarországon – Irány az automatizáció? Ispán Fanni, Hegedüs Tamás, Csanádi Marcell, Nagy Balázs
Fókuszban a beteg biztonsága Tarcza Orsolya
Szerző Intézmény
Sinka Lászlóné Adamik Erika SE EMK, NEVES Egyesület a Betegbiztonságért
Farkas Szilvia Semmelweis Egyetem, Egészségügyi Közszolgálati Kar, Egészségügyi Menedzserképző Központ
Ugrin Irina Semmelweis Egyetem Egészségügyi Menedzserképző Központ
Dr. habil. Belicza Éva Semmelweis Egyetem Egészségügyi Menedzserképző Központ Budapest