Távgyógytorna alkalmazásának felmérése a COVID-19 pandémia ideje alatt és után, valamint a módszer használatát befolyásoló tényezők felmérése

Absztrakt:

Az elmúlt évek technológiai fejlődése, valamint a SARS-COV-19 pandémia megjelenése hozzájárult a telemedicina szélesebb körű alkalmazásához. A távrehabilitáció egyik szakterülete a távgyógytorna, amelynek alkalmazása hazánkban újdonságnak számított a pandémia ideje alatt. A meglévő pozitív és negatív tapasztalatok összességét követően úgy gondoljuk, hogy a módszernek megvan a helye a hazai egészségügyi ellátásban, azonban a szélesebb körű használatához további klinikai vizsgálatokra, szakmai irányelvek és protokollok kidolgozására van szükség.

Jelen kutatásunk célja a magyar egészségügyben alkalmazott távgyógytorna alkalmazásának felmérése a pandémia ideje alatt és után. Részcélként tűztük ki, hogy megvizsgáljuk milyen tényezők befolyásolták a módszer alkalmazását a vizsgált időszakok alatt.

Felmérésünket online kérdőíves formában végeztük el. Az általunk összeállított online kérdőívünkre 389 fő gyógytornász válaszolt. Eredményeinket logisztikus regressziós statisztikai módszer segítségével elemeztük.

A kapott adatok alapján szignifikáns különbséget találtunk abban, hogy a pandémia ideje alatt és után a távgyógytornát milyen arányban alkalmazták. Azok a gyógytornász kollégák, akik a pandémiát követően már nem alkalmazták a módszert, fő okként a módszerrel kapcsolatos technológia ismeretek nehézségeit, valamint a szakmai irányelvek és protokollok hiányát nevezték meg.

Abstract:

Technological advances in recent years and the emergence of the SARS-COVID-19 pandemic have contributed to the broader use of telemedicine. Telemedicine is a specialty of telerehabilitation, a novelty during the pandemic. Based on all the existing positive and negative experiences, the method has a place in the domestic healthcare system, but further clinical trials and the development of professional guidelines and protocols are needed for its wider use.

This study aims to assess the uptake of telerehabilitation in our country during and after the pandemic. A sub-objective was to investigate the factors that influenced the use of this method during the study periods.

We conducted our survey using a questionnaire. Three hundred eighty-nine physiotherapists responded to our questionnaire. Our results were analyzed using a logistic regression statistical method.

The data showed a significant difference in the proportion of tele-therapy during and after the pandemic. Colleagues who did not use the method after the pandemic cited a lack of technology and professional guidelines and protocols as reasons for not using the technique.