A vezetői magatartás szerepe a kézhigiénés tevékenység viselkedésváltozásának kialakításában az egészségügyi munkahelyi környezetben

Absztrakt:

Háttér: A helyes kézfertőtlenítési gyakorlat a leghatékonyabb eszköz a kórházi fertőzések megelőzésében, amellyel jelentős költségmegtakarítás is elérhető lenne az egészségügyi ellátórendszer működésében. A gyakorlatban azonban azt látjuk, hogy a megfelelő kézfertőtlenítés elérése világszerte problémát okoz, ezért időről időre a kutatások középpontjába kerül. A szakirodalom alapján a vezetői attitűd, a pszichológiai biztonság és a munkatársi motiváció központi szerepet játszik a viselkedésváltozásban. Jelen tanulmány célja, hogy vezetői nézőpontból, a munkatársi viselkedésváltoztatás szemszögéből vizsgálja a kézfertőtlenítési gyakorlatot, a COM-B modell alkalmazásával.

Módszer: Esettanulmányra épülő kvalitatív kutatás készült, amelyben egészségügyi dolgozókkal és vezetőikkel készült félig strukturált interjúkat elemeztünk. Az elemzés a COM-B modell három fő elemére – képesség, lehetőség, motiváció – épült. A tartalomelemzés során feltártuk a vezetői szerep, a szervezeti kultúra és az egyéni elköteleződés közötti összefüggéseket, valamint vizsgáltuk a tanulási és visszajelzési folyamatok szervezeti beágyazottságát.

Eredmények: Az interjúk alapján megállapítható, hogy a vizsgált szervezetben jelen vannak a COM-B modell mindhárom komponensének elemei. A „motiváció” dimenzióban a vezető személye iránti erős lojalitás és elköteleződés figyelhető meg, amely a viselkedésváltozás motorjaként működik. A „képesség” elem kapcsán a résztvevők magas hivatástudatról, tudásmegosztásról és önszerveződő tanulási kultúráról számoltak be. A „lehetőség” dimenzióban a munkahelyi környezet tudatos átalakítása, valamint a kollektív normák és protokollok jelenléte segítheti elő a kívánt magatartásformák megerősítését.

Következtetések: A kutatás rávilágított arra, hogy a vezetői jelenlét és a pszichológiai biztonságot erősítő szervezeti légkör döntő tényező a kézfertőtlenítési magatartás javításában. A vezetői példamutatás, a rendszeres tudásfrissítés és a támogató tanulási környezet hosszú távon biztosíthatja a helyes kézfertőtlenítési szokások beépülését az egészségügyi szervezeti kultúrába.

Abstract:

Background: Proper hand hygiene is the most effective way of preventing hospital infections and could lead to significant cost savings for the healthcare system. In practice, however, we see that achieving adequate hand hygiene is problematic worldwide, which is why it becomes the focus of research from time to time. According to the literature, managerial attitude, psychological safety, and employee motivation play a central role in behavioural change. The aim of this study is to examine hand hygiene practices from a managerial perspective, focusing on employee behavioral change and applying the COM-B model.

Method: Qualitative research based on case studies was conducted. This involved analysing semi-structured interviews with healthcare workers and their managers. The analysis was based on the three key components of the COM-B model: capability, opportunity, and motivation. During the content analysis, we explored the relationships between managerial roles, organizational culture, and individual commitment, and examined the organizational embeddedness of learning and feedback processes.

Results: Based on the interviews, it can be concluded that the organization under study exhibits all three components of the COM-B model. In the ‘motivation’ dimension, strong loyalty and commitment to the manager can be observed acting as drivers of behavioral change. With regard to the ‘capability’ component, participants reported a high level of professional commitment, knowledge sharing and a self-organizing learning culture. In the ‘opportunity’ dimension, conscious transformation of the workplace environment and the presence of collective norms and protocols can help reinforce desired patterns of behaviors.

Conclusions: The research highlighted that managerial presence and an organizational climate that promotes psychological safety are key factors in improving hand hygiene behavior. Leading by example, providing regular knowledge updates and fostering a supportive learning environment can help to ensure that proper hand hygiene habits become embedded in the culture of healthcare organizations in the long term.