Integrált rehabilitációs ellátás II.

Nemzetközi tapasztalatok és tanulságok

Cikk címe: Integrált rehabilitációs ellátás II.

Cikk angol címe: Integrated services in rehabilitation medicine II. International experiences and lessons

Cikk angol alcíme: International experiences and lessons

Szerzők: Dr. Kullmann Lajos, Dr. Cserháti Péter, Dr. Dénes Zoltán

DOI: https://doi.org/10.53020/IME-2023-301

Intézmények: Eötvös Loránd Tudományegyetem, Bárczi Gusztáv Gyógypedagógiai Kar Gyógypedagógiai Módszertani és Rehabilitációs Intézet, Országos Orvosi Rehabilitációs Intézet

Évfolyam: XXII. évfolyam

Lapszám: 2023. /

Oldal: 5-11

Terjedelem: 7

Rovat:

Absztrakt:

A rehabilitációs ellátás hazánkban jellemzően kórházakban történik. Ez az Egészségügyi Világszervezet és a szakterület nemzetközi szervezetei szerint nem szükségszerű. A nemzetközi szakirodalomban lakóhely közeli ellátási lehetőségekről, ezekkel szerzett tapasztalatokról számolnak be. Szerzők áttekintették az utóbbi évek nemzetközi szakirodalmát, az integrált rehabilitációs ellátás lehetőségeinek és feltételeinek feltárása érdekében. Célzott szakirodalom keresés történt a PubMed adatbázisban, a címek és absztraktok, végül a kiválasztott közlemények áttekintése alapján, és a fontosabb eredmények narratív bemutatása. Szisztematikus elemzés nem történt. Az integrált rehabilitációs ellátási modellt nagyszámú fogyatékos, vagy fogyatékossággal fenyegetett populáció esetében, leggyakrabban esendő idős emberek érdekében alkalmazzák. Az ellátási szintek vertikális és az ellátást végző különböző teamek munkájának horizontális koordinációja is szükséges, valamint jó kommunikáció közöttük, illetve a páciensekkel. Új rendszer indítását megfelelő erőforrások, elsősorban a multidiszciplináris teamek jelenlétének biztosításával, illetve a meglévők képzésével érdemes kezdeményezni. Az ellátás folyamatos monitorozása szükséges, a páciensek értékelését is figyelembe véve. Ismertetnek kedvező költség/haszon adatokat, ám még kevés a hatékonyságra vonatkozó egyértelmű bizonyíték. Közép-keleteurópai országokban az integrált ellátás feltételei a hazaihoz hasonlóak, mérsékeltek. Szerzők saját vizsgálatuk korlátjai között említik, hogy nem készült szisztematikus elemzés, a felhasznált források rendszerekből adódó és módszertani heterogenitása jelentős, ami az eredmények értékelését nehezíti. Ennek ellenére jól látható tendenciák ismerhetők fel, amelyek kritikusan elemezve kerülnek bemutatásra. Az integrált rehabilitációs ellátás fejlesztésének fontos feltétele az összes érintett szereplő bevonása a tervezésbe és az eredmények monitorozásába, az átalakítás erőforrás szükségleteinek, valamint a megfelelő kommunikációnak és koordinációnak a biztosítása.

Kulcsszavak: , , , , ,

Abstract:

Provision of hospital-based rehabilitation services are typical for Hungary. According to World Health Organization and key international professional organizations this is not inevitable. International literature provides rich sources of possibilities and collected experiences of community-based rehabilitation care. Developments had been continuously followed by authors. Additionally, review of contemporary publications for collecting information on the possibilities and conditions of establishing integrated rehabilitation care was performed: targeted search of literature in PubMed database and narrative reporting on findings of selected publications based on screening of titles and abstracts, finally full texts. Systematic data analysis has not been completed. Extensive publication activity on integrated rehabilitation care can be seen, yet no widely accepted definition of the concept could be detected. Definition of applicable components in the given environment get more attention. Integrated care model targets populations with more frequently occurring disabilities or disabilities likely to develop, most frequently at frail elderly persons. Well managed vertical coordination between care levels, and horizontal coordination between sites including local social care services is needed. Communication among members of multidisciplinary teams of providers, and between professionals and clients are equally important components. Inclusion of both providers and service users together with their informal care providers in service-planning is essential. At initiating new systems provision of adequate resources, most importantly the presence of the multidisciplinary team members is vital. Continuing education of available professionals may also be needed. Continuous monitoring of the care process is necessary, including the evaluation by users. Although some favourable cost/benefit data are known, only few clear outcomes on efficiency have been reported. Restriction of resources, increasing burden of the population, lock of once launched initiatives are characteristic unfavourable features at developing integrated care in countries of Central-Easter Europe including Hungary. Authors regard as limitation of their study that only narrative reporting of findings were performed, without systematic data analysis. Selected publications had heterogeneity in social political systems and in study methodology making evaluation of results difficult. Yet, well recognizable tendencies have been identified and are presented after critical evaluation. Joint strategic goals have been developed for surmounting the difficulties. Triple goal of development of integrated rehabilitation services are the improvement of health condition of the affected population, good acceptance of the programme by users as requirement of their active participation, and achievement of favourable cost/benefit outcomes. Conditions of achieving those goals are the inclusion of effected participants (users and professionals) in planning and monitoring the outcomes, assurance of needed resources at the care transformation including funding, and careful management of appropriate communication and co-ordination.

Keywords: , , , , ,

XXII. évfolyam

2023. / / Szeptember


Cikk Szerző(k)
Beköszöntő Dr. habil. Belicza Éva
Integrált rehabilitációs ellátás II. Dr. Kullmann Lajos, Dr. Cserháti Péter, Dr. Dénes Zoltán
A bariátriai műtétek egészségpolitikai szerepe a 2-es típusú cukorbetegségben szenvedő elhízott betegek ellátásában Dr. Kovács Gábor, dr. Mohos Elemér, Kis János Tibor, Dr. Tabák Gy. Ádám PhD, Dr. Gerendy Péter, Dr. Dózsa Csaba, Dr. Dózsa Katalin Mária, Pettkó Judit, Ujhelyi Krisztina, Prof. Dr. Kaló Zoltán
Javaslat az egészségügyi ellátással vagy lélegeztetéssel összefüggő tüdőgyulladások hatékony gyógyszeres terápiájának egészségbiztosítási finanszírozására Magyarországon Dr. Dózsa Csaba, Tóth Melanie Éva, Borcsek Barbara, Prof. Dr. Vályi-Nagy István, Dr. Szlávik János, Cseh Borbála
Hogyan segítsük a beavatkozásokat? – Az elmaradt tervezett műtétek okainak és a megelőzés lehetőségeinek vizsgálata Dr. Mikesy Gergely, Sinka Lászlóné Adamik Erika, Dr. habil. Belicza Éva
Az egészségügyi online kommunikációs környezet, valamint annak pandémia okozta változásai az internetkeresési trendek tükrében Lengyel Lívia
Betegek a betegbiztonságról Báldy Barbara, Dr. Safadi Heléna, Dr. Lám Judit
A betegeltűnések, azaz az elkóborlások és önkényes távozások legfontosabb általános okai és a kockázatfelmérés szerepe a megelőzésben Sinka Lászlóné Adamik Erika, Dr. habil. Belicza Éva, Grézló Orsolya, Farkas Szilvia, Ugrin Irina, Dr. Dombrádi Viktor
Az egészségügy már nem finanszírozható úgy, ahogy eddig Csiki Gergely
Jó úton halad, vagy változtatásokra szorul az ágazat átalakításának folyamata? Tarcza Orsolya
Beszámoló a 2023-es dán egészségügyi minőségügyi és betegbiztonsági konferenciáról Dr. Dombrádi Viktor, Surján Cecília, Dr. Mikesy Gergely
Szerző Intézmény
Dr. Kullmann Lajos Eötvös Loránd Tudományegyetem, Bárczi Gusztáv Gyógypedagógiai Kar Gyógypedagógiai Módszertani és Rehabilitációs Intézet
Dr. Cserháti Péter Országos Orvosi Rehabilitációs Intézet
Dr. Dénes Zoltán Országos Orvosi Rehabilitációs Intézet