Szepszis – közös ügyünk II. rész
Cikk címe: Szepszis – közös ügyünk II. rész
Szerzők: Prof. Dr. Molnár Zsolt
Intézmények: Aneszteziológiai és Intenzív Terápiás Intézet
Évfolyam: XVI. évfolyam
Lapszám: 2017. / 04. lapszám
Oldal: 18-21
Rovat: INFEKCIÓKONTROLL
Alrovat: INFEKCIÓKONTROLL
Absztrakt:
A szeptikus beteg észlelésekor történő adekvát ellátás döntően befolyásolja a beteg túlélési esélyét, ami megfelelő kezelés mellett 20-30%-kal nőhet, míg inadekvát ellátás esetén nemcsak romlik, de a késlekedés akár keringés összeomlás miatti reanimációhoz is vezethet [15]. Az első észleléskor még nem tudhatjuk, hogy szeptikus-e a beteg, vagy valamilyen más ok miatt került bajba, de a szervdiszfunkciók objektív jeleinek felismerése, és az alapvető reszuszcitációs lépések elkezdése minden észlelő orvosnak – függetlenül attól, hogy melyik szakterületen dolgozik – feladata. Ellen – tétben a klasszikus orvoslás gyakorlatával, itt nem várhatunk a diagnózisra, hanem azonnal el kell hárítani, kezelni kell az életet veszélyeztető szervdiszfunkciót, és közben vagy utána, diagnosztizálni a kórokat.
XVI. évfolyam
2017. / 04. lapszám / Április
| Szerző | Intézmény |
|---|---|
| Prof. Dr. Molnár Zsolt | Aneszteziológiai és Intenzív Terápiás Intézet |
[15] Jones AE, Trecziak S, Kline JA: The Sequential Organ Failure Assessment score for predicting outcome in patients with severe sepsis and evidence of hypoperfusion at the time of emergency department presentation, Crit Care Med, 2009, 37: 1649-1654
[16] Kumar A, Roberts D, Wood KE, et al: Duration of hypotension before initiation of effective antimicrobial therapy is the critical determinant of survival in human septic shock, Crit Care Med, 2006, 34:1589-1596
[17] Rhodes A, Evans LE, Alhazzani W, et al.: Surviving Sepsis Campaign: International Guidelines for Management of Sepsis and Septic Shock: 2016, Intensive Care Med, 2017, DOI 10.1007/s00134-017-4683-6
[18] Cook R1, Cook D, Tilley J, et al.: Multiple organ dysfunction: baseline and serial component scores, Crit Care Med, 2001, 29: 2046-2050
[20] Ohl CA, Luther VP: Antimicrobial stewardship for inpatient facilities, J Hosp Med, 2011, 6: S4-15
[21] Pierrakos C, Vincent JL: Sepsis biomarkers: a review, Crit Care, 2010, 1: R15
[22] Garnacho-Montero J, Huici-Moreno MJ, GutierrezPizarraya A, et al.: Prognostic and diagnostic value of eosinopenia, C-reactive protein, procalcitonin, and circulating cell-free DNA in critically ill patients admitted with suspicion of sepsis, Crit Care, 2014, 18: R116
[23] Clec’h C, Fosse JP, Karoubi P, et al.: Differential diagnostic value of procalcitonin in surgical and medical patients with septic shock, Crit Care Med, 2006, 34: 102–107
[24] Trásy D, Tánczos K, Németh M, et al.: The EProK study group. Early procalcitonin kinetics and appropriateness of empirical antimicrobial therapy in critically ill patients. A prospective observational study, J Crit Care, 2016, 34: 50-55
[25] Trásy D, Tánczos K, Németh M, et al.: Delta procalcitonin is a better indicator of infection than absolute procalcitonin values in critically ill patients: a prospective observational study, J Immunol Res, 2016, 2016: 3530752. doi: 10.1155/2016/3530752.