Hol jobb betegnek lenni? I.

Cikk címe: Hol jobb betegnek lenni? I.

Szerzők: Forgács Anna, Vallyon Andrea

Intézmények: Budapesti Gazdasági Főiskola

Évfolyam: III. évfolyam

Lapszám: 2004. /

Oldal: 12-17

Terjedelem: 6

Rovat:

Alrovat:

Absztrakt:

E két részből álló cikkben az amerikai, valamint a német egészségbiztosítási rendszert próbáljuk bemutatni, illetve jellemezni, mégpedig oly módon, hogy a rövid általános ismertetésen túl, arra teszünk kísérletet, hogy szemléltessük egy átlagpolgár mindennapi találkozását az egészségügyi rendszerrel. A két ország, Németország és Egyesült Államok igen eltérő jóléti rendszerrel bír. EspingAndersen tipizálása szerint Németország konzervatív (korporatív, kvázi univerzális), míg az Amerikai Egyesült Államok liberális (reziduális) jóléti rendszert működtet [1]. Ennek azért van különös jelentősége, mert míg az egészségbiztosítás a németeknél szinte mindenkire kiterjed és közel 80%-ban közfinanszírozott, addig az amerikai egészségügyi ellátás túlnyomórészt magánbiztosítási keretek között, magánszolgáltatókkal működik, és a közfinanszírozás aránya nem éri el a 45%-ot.

Szerző Intézmény
Forgács Anna Budapesti Gazdasági Főiskola
Vallyon Andrea Budapesti Gazdasági Főiskola

[1] Gota Esping–Andersen: The Three Worlds of Welfare Capitalisme Polity Press: Cambridge 1990 és The three political economies of the welfare state International Journal of Sociology 1990/4.
[2] OECD Health Data 2003, 3rd ed. www.oecd.org/dataoecd/1/31/2957323.xls
[3] Averting the old age crisis. World Bank Policy Research Report, 1994
[4] Egyre öregebbek a németek http://index.hu/gazdasag/vilag/euro031003
[5] Hámor Szilvia: A szolidaritás világától a szép új világig? Kézirat 2001.
[6] PH Wagner – C Köck: Az egészségügyi intézmények menedzsmentje Perfekt, 1999
[7] PP Barros: The black box of health care expenditure growth determinants. Health economy 1998/7.
[8] TE Getzen: Population aging and the growth of health expenditures. Journal of Gerontology: Social Sciences 1992/47.
[9] P Zweifel – M. Ferrari: Is there a Sisyphus Syndrome in Health Care? In P Zweifel and HE Frech III. eds. Health Economics Worldwide Kluwer Academic Publichers Amsterdam, 1992
[10] J O’Connell: The relationship between health expenditures and the age structures of the population in OECD countries Health Economy 1996
[11] Kornai János – John McHale: Eltérnek e a nemzetközileg szokásostól a posztszocialista országok egészségügyi kiadásai? Közgazdasági Szemle 2001/7-8
[12] DM Cutler, E Meara: The medical costs of the young and old: a forty-year perspective In Frontiers int he Economics of Ageing, Wise DA (ed) University of Chicago Press: Chicago 1998
[13] Conceptual and policy issues The World Bank, 2001 http: www.worldbank.org/hnp/hsd/documents/Aging
[14] FC Pampel- B. Williamson: Jóléti kiadások a fejlett ipari demokráciákban 1950-1980 In Csaba Iván–Tóth István György (szerk.) A jóléti állam politikai gazdaságtana Osiris Kiadó, Láthatatlan Kollégium, Budapest, 1999
[15] Boncz Imre–Dózsa Csaba–Nagy Balázs: Irányított Betegellátási Modell, Informatika és menedzsment az Egészségügyben II. évfolyam 4. szám 2003. május
[16] Kornai János: Az egészségügy reformjáról, KJK Budapest 1998
[17] U.S. Census Bureau www.census.gov/statab/www/part2.html#social
[18] Managed Care Fact Sheets www.mcareol.com/factshts/mcolfact.htm
[19] Medicare, Medicaid Centres Services http://www.cms.hhs.gov/publications/overviewmedicare-medicaid/default3.asp
[20] E. S. Savas: Privatizáció. Hogyan vonuljon ki az állam a gazdaságból? Akadémiai Kiadó Budapest 1993
[21] J. Adam: Jövedelemegyenlőtlenségek és szegénység az Amerikai Egyesült Államokban Külgazdaság, XLIV. évf., 2000. szeptember
[22] A magyar egészségügyi reform közgazdasági megközelítésben Munkaanyag a MeH és az USAID szervezésében Budapest 1998
[23] Who We Are? Understanding the Blue Cross Blue Shield System http://www.bluecross.com/whoweare/history.html
[24] Sheery Glied: Managed care In: Handbook of Health Economics, Volume 1. Elseviere Science B.V. 2000