A teljesítmény-volumen korlát (TVK) hatása az aktív fekvőbeteg-szakellátás teljesítménymutatóira, különös tekintettel az egyetemi klinikák helyzetére

Absztrakt:

A publikáció célkitűzése a teljesítmény-volumen korlát (TVK) hatásának számszaki elemzése az aktív fekvőbeteg szakellátás hagyományos teljesítmény-mutatóira. Az elemzésben szereplő adatok az intézmények által az Országos Egészségbiztosítási Pénztár (OEP) felé küldött jelentéseken alapulnak. Megvizsgáltuk az aktív fekvőbetegszakellátás súlyszám, finanszírozási esetszám és ápolási nap adatait 2003-2006. között, vizsgálva a tárgyidőszakban érvényesülő regressziós trendeket. Majd elemeztük a súlyszám éves átlagos forint értékének változását 2003-2006. között, degresszióval és degresszió nélkül. Meghatároztuk az egyes orvosi szakterületek és kórháztípusok degresszió miatti finanszírozási veszteségét. Eredményeink azt mutatják, hogy 2003-2006. között az összesített éves súlyszám érdemben nem változott, az éves finanszírozási esetszám – bár 2006-ban csökkent – 4 éves trendje emelkedést mutat, míg az éves összes ápolási nap egyértelműen csökkent. 2006-ban a legalacsonyabb Ft/súlyszám értékkel (messze a kb. 130 800 Ft-os országos átlag alatt) az országos intézetek (≈127 600 Ft) és az egyetemek (≈128 500 Ft), míg legmagasabb értékkel a fővárosi (≈132 600 Ft) és a megyei kórházak (≈132 000 Ft) teljesítménye került díjazásra. Összességében tehát levonhatjuk azt a következtetést, hogy a TVK, mint egy mechanikus, kizárólag fiskális jellegű eszköz, részben beváltotta a teljesítmény bizonyos mérséklésére vonatkozó elvárásokat. Azonban viselkedése eltér a szokásos „fűnyíró elvtől”, és igen eltérő hatással volt az intézményrendszer egyes szereplőire, különösen hátrányosan érintve az egyetemi klinikák finanszírozását.

Abstract:

The aim of our paper is to analyse the effect of the so-called performance volume limit (PVL) financing method on the acute hospital care. Data were derived from the nationwide administrative dataset of the National Health Insurance Fund Administration (OEP) covering the period 2003-2006. We analysed the trends in DRG cost-weights, cases and hospital days. Than we calculated the average annual reimbursement rate of DRG cost-weight with and without the application of PVL degression according to hospital type and medical professions. Our results showed that between 2003- 2006. the annual number of DRG cost-weights did not change, the trend of annual number of cases increased (except 2006), while the total number of hospital days decreased. We found the lowest reimbursement rate of DRG cost-weights at the national medical institutes (≈HUF 127.600) and university medical schools (≈HUF 128.500), while the highest was at the city hospitals of Budapest (≈HUF 132.600 Ft) and county hospitals (≈HUF 132.000). We can conclude that the implementation of performance volume limit (PVL) as a fiscal tool partly fulfilled the expectations towards the reduction of acute care hospital performance. However, the effect of performance volume limit was different on the different types of hospitals, and had a serious disadvantageous effect on the university medical schools.