A magyarok táppénz igénybevételi döntését meghatározó demográfiai tényezők hatásainak modellezése

Cikk címe: A magyarok táppénz igénybevételi döntését meghatározó demográfiai tényezők hatásainak modellezése

Szerzők: Dr. Ocskai Gabriella

Intézmények: Pénzügyminisztéium

Évfolyam: VIII. évfolyam

Lapszám: 2009. /

Oldal: 24-30

Terjedelem: 7

Rovat:

Alrovat:

Absztrakt:

Miért fontos foglalkozni a táppénzzel? Többek között azért, mert az egészség egyik közvetett mérőszáma, melynek számos gazdasági hatása ismeretes. Általá- ban, az ellátással kapcsolatos elemzések két fő irányvonal mentén épülnek fel: az igénybevétel és/vagy a finanszírozás aspektusból tárgyalják a témát. Jelen tanulmány az első témakörre összpontosít, s arra a kérdésre keresi a választ milyen tényezők befolyásolhatják a táppénz igénybevételét?

Abstract:

Models to examine the demographic parameters of the use of the sick-pay in Hungary. Why is it worth dealing with the sick-pay? Among others, it is one of the indirect indicators of the health, having many implications on economy. Generally, the analysis of the sickpay is feasible from the aspect of availability and intangibility. This study focuses on the first topic and searches for the answer to the question of „what kinds of parameters influence the use of sick-pay by the employees?

VIII. évfolyam

2009. / / Szeptember


Cikk Szerző(k)
Rendhagyó beköszöntő Dr. Varga Imre
Kifelé – és merrefelé – a gödörből? Németh György
Diszfunkcionalitások a magyar egészségügyben Dr. Sinkó Eszter
Hatékonyság és annak kormányzati észlelése az egészségbiztosítás reformja során II. Szigeti Szabolcs
Ahogyan a Magyar Orvosi Kamara látja – néhány gondolat és reflexió Dénes Gábor „Hogyan tovább magyar egészségügy” c. írása nyomán Dr. Éger István
Eredményesség és hatékonyság a közigazgatásban Dr. Radics Zsuzsanna Gabriella
A Budai Gyermekszakrendelőbe került az új, egyedülálló orvostechnikai eszköz IME Szerkesztőség
A magyarok táppénz igénybevételi döntését meghatározó demográfiai tényezők hatásainak modellezése Dr. Ocskai Gabriella
Egy önkormányzati rendelőintézet válasza az ellátórendszer átalakításának kihívásaira Dr. Hajdú Zsolt
A gyógyítás átvilágítása – klinikai audit Dr. Vereckei Edit, Dr. Palkonyai Éva, Dr. Simoncsics Eszter, Dr. Temesvári István Péter
A vénás tromboemóliás betegségek prevenciója és népegészségügyi jelentősége Prof. Dr. Gadó Klára, Dr. Kicsi Dóra, Prof. Dr. Domján Gyula
Az időskori inkontinencia Dr. Székács Béla
Egyezetetni és együtműködni Önállóan hallatják hangjukat a stratégiai kórházak Nagy András László
Új, fizioterápiás szakmai program a perifériás érrendszeri megbetegedések kezelésére Hévízen Tamás Éva
Szerző Intézmény
Dr. Ocskai Gabriella Pénzügyminisztéium

[1] Chadwick-Jones, J. K., Brown, C. A., Nicholson, N.: Atype and B-type absence: Empirical trends for women employees. Occupational Psychology, 1973, 47:75-85.
[2] Frasca, R. R.: The Inclusion of Fringe Benefits in Estimates of Earning Loss: A Comparative Analysis. Journal of Forensic Economics, 1992, 5 (2):127-136.
[3] Brown, S.: Dynamic implications of absence behaviour. Applied Economics, 1994, 26 (12):1163-1175.
[4] Chatterji, M., Tilley C. J.: Sickness, absenteeism, presenteeism and sick pay. Oxford Economic Papers, 2002, 54 (4):669-687.
[5] Kollányi Zs., Imecs O.: Az egészség – befektetés: az egészségi állapot hatása a gazdasági teljesítőképességre és az életminőségre. Demos Magyarország, 2007, 1-118.
[6] European Commission – Health and Consumer Protection Directorate-General: The contribution of the health to the economy in the European Union. European Communities, http://www.eski.hu/civiltajekoztatas/kepek/ho/anyagok/az_egeszseg_hozzajarulasa_az_eu_gazdasagahoz
[7] Kaló Z.: Az egészségügy makrogazdasági hatásai. ELTE Egészség-gazdaságtani Kutatóközpont, „Az egészség befektetés” című a DEMOS Magyarország Alapítvány és a TESZ Alapítvány közös konferenciáján elhangzott előadása, Bp, 2007. október 3.
[8] Barmby T.A., Ercolani, M.G., Treble, J.G.: Sickness Absence: An International Comparison. The Economic Journal, 2002, 112:315-331.
[9] Tomka B.: Rászorultsági elv vagy általános szociális jogok?: Jóléti rendszerek történeti és összehasonlító kutatásának tanulságai. Esély, 2006, 17 évf. 5. szám. p.20-42.
[10] Andrén, D.: ‘Never on a Sunday’: Economic incentives and short-term sick leave in Sweden. Applied Economics, 2005, 37:327-338
[11] Johansson, P., Brännäs, K.: A household model for work absence, Applied Economics, 1998, 30:1493-1503.
[12] Johansson, P., Palme, M.: Assessing the effect of the compulsory sickness insurance on worker absenteeism, SSE/EFI Working Paper Series in Economics and Finance No.287, Sweden, 1998, 1-37.
[13] Eek, D., Rikner, K.: What determines people’s decision whether or not to report sick? Applied Economics, 2005, 37:533-543.
[14] Brown, S., Sessions, J.G.: The Economics of Absence: Theory and evidence. Journal of Economic Surveys. 1996, 10 (1):23-52.
[15] Dunn, L.F., Youngblood, S.A.: Absenteeism as a mechanism for approaching an optimal labor market equilibrium: an empirical study. 1986. In: Chatterji, M., Tilley C. J.: Sickness, absenteeism, presenteeism and sick pay. Oxford Economic Papers, 2002, 54 (4):669-687.
[16] Chaudhury, M., Ng, I.: Absenteeism predictors: Least squares, rank regression and model selection results. Canadian Journal of Economics, 1992, 3:615-634.
[17] Björklund, A.: Who receives sickness benefit? 1991. In: Eek, D., Rikner, K.: What determines people’s decision whether or not to report sick? Applied Economics, 2005, 37:533-543.
[18] Keller, R.T.: Predicting absenteeism from prior absenteeism, attitudinal factors, and non attitudinal factors. Journal of Applied Psychology, 1983, 68 ˙(3):536-540.
[19] Leigh, J.P.: Employee and job attributes as predictors of absenteeism in a national sample of workers: The importance of health and dangerous working condition. Social Science and Medicine, 1991,33:111-116.
[20] Lantto, K.: Vad bör göras at sjukpenningen? (What should be done to the sickness benefit? 1994. In: Eek, D., Rikner, K.: What determines people’s decision whether or not to report sick?, Applied Economics, 2005, 37:533-543.
[21] Lindbeck, A., Palme, M., Persson, M.: Social Interaction and Sickness Absence. IFN Working Paper 2007, 725:1-24.
[22] Glaeser, E. L., Sacerdote, B.I., Scheinkman, J.A.: The Social Multiplier. Journal of the European Economic Association, 2003, 1 (2):345-353.
[23] Szakszervezeti Társadalombiztosítási Központ: Keresőképtelenséggel járó morbiditás 1960. Statisztikai Kiadó Vállalat, Budapest, 1960, p. 1-244.
[24] SZOT Társadalombiztosítási Főigazgatóság: Keresőképtelenséggel járó morbiditás. 1970. Budapest, 1971, p. 1-96.
[25] Országos Egészségbiztosítási Pénztár Statisztikai Évkönyv 2003, Budapest, 2004.
[26] Aronsson, G. et al., Gustafsson, K., Dallner, M.: Sick but yet at work. An empirical study of sickness presenteeism. Journal of Epidemiology and Community Health, 2000, 54 (7):502-509.
[27] Magyar Statisztikai Évkönyv 2006. KSH, Budapest, 2007., p.1-416.