Egészségügyi finanszírozás és a hiszterézis jelenség
Cikk címe: Egészségügyi finanszírozás és a hiszterézis jelenség
Szerzők: Dr. Kalapos Miklós Péter
Intézmények: Elméleti Biológiai Kutatócsoport Budapest és Józsefvárosi Egészségügyi Szolgálat VIII. TÁMASZ Gondozó Budapest
Évfolyam: XIV. évfolyam
Lapszám: 2015. / 06. lapszám
Oldal: 8-14
Rovat: Egészségpolitika
Alrovat: MENEDZSMENT PUBLIC RELATIONS
Absztrakt:
A dolgozat a Pareto-elvre támaszkodva vizsgálja a döntéshozatal algoritmusát az egészségügyben. Ma tematikai modell segítségével a szerző arra a következtetésre jut, hogy a közfinanszírozás korlátai miatt a betegségek egy részének gyógyítása közpénzből még bővülő forrásellátottság esetén sem lehetséges. Forráskivonás esetén egyrészt az egészségügyi ellátórendszer teljesítőképességének romlása a begyakorlottság és a munkakultúra miatti pufferhatás következtében időben eltolva jelentkezik, másrészt a racionális döntéseket az ellátási hierarchiában feljebb lévők lobbiereje megtorpedózza. Az addiktológiai ellátást példaként véve kitér a finanszírozás és a humánerőforrás hiányára, és annak következményeire. Végezetül a szerző javasolja, hogy egy egészségtudatos egyénnek a jövőben célszerű kiegészítő biztosítást kötnie.
Abstract:
On the basis of Pareto principle, the paper investigates the algorithm of decision making in health care system. Using mathematical model, the author arrives at the conclusion that because of the limitations of financial capacity of health insurance company the treatment of a given portion of diseases is not possible even in the case of increasing financial resources. In the case of decreasing financial resources, on the one hand, the fall of efficacy of health care system is only seen after a latency period due to the buffering effect of routine of the staff and work-culture. On the other hand, those having higher position in the hierarchy of health care providers are strong enough to torpedo a rational decision making. As an example, addictology is taken to mention the lack of financial as well as human resources, and the consequences of those. Finally, the author stresses that taking out a supplementary insurance for those having responsibility for their own health is strongly recommended.
XIV. évfolyam
2015. / 06. lapszám / Július
| Szerző | Intézmény |
|---|---|
| Dr. Kalapos Miklós Péter | Elméleti Biológiai Kutatócsoport Budapest és Józsefvárosi Egészségügyi Szolgálat VIII. TÁMASZ Gondozó Budapest |
[1] Kalapos, MP: Minőségügy és finanszírozás, IME – Az egészségügyi vezetők szaklapja, 2014, 13(9):25-28.
[2] Marshall, M, Øvretveit, J: Can we save money by improving quality? BMJ Quality Safety, 2011, 20:293-296.
[3] Kövesi, J, Topár, J. (szerk.): A minőségmenedzsment alapjai, Typotex, Budapest, 2006.
[4] Kiremire, A.R: The Application of the Pareto Principle in Software Engineering. Louisiana Technical University, Ruston, LA 2011. Available at: http://tinyurl.com/Ankunda-termpaper. Accessed April, 2013.
[5] Teich, ST, Faddoul, FF: Lean Management – The Journey from Toyota to Healthcare, Rambam Maimonides Medical Journal, 2013, 4 (2):e0007. doi:10. 5041/ RMMJ. 10107.
[6] Gergely, T, Szőts, M: Minőség az egészségügyben, Medicina, Budapest, 2001.
[7] Carey, JD.: Life span: A conceptual overview. In: Life Span: Evolutionary, Ecological, and Demographic Perspectives, Supplement to Population and Development Review (eds., Carey, J. R. and Tuljapurkar, S.), New York: Population Council, 2003, 29:1-18.
[8] Statisztikai tükör: A halálozások haláloki jellemzői, elvesztett életévek, 2008, 2/176.
[9] Kollányi, Zs: A gazdasági fejlődés és az egészségi állapot elméleti összefüggései, Egészségügyi Gazdasági Szemle, 2013, 51:37-44.
[10] Preston, SH: The Changing Relation between Mortality and Level of Economic Development, Population Studies, 1975, 29:231-248.
[11] Radnai, Z, Ivanova, G: Az egészségügyi minőségbiztosítás dilemmái/Az auditor szemlélete és annak fontossága a tanúsítás folyamatában, Kórház, 2004, 11: 21-22.
[12] Kalapos, M.P.: Addiktológiai gondozás/Keretek, problémák, távlatok, Psychiatria Hungarica, 2014, 29:308-327.
[13] Yoder, SD: Individual responsibility for health, The Hastings Center Reports, 2002, 32: 22-31.
[14] Kalapos, MP: 3, 4-metilén-dioxi-pirovaleron (MDPV) epidémia? Orvosi Hetilap, 2011, 152:2010-2019.
[15] Rácz, J, Csák, R: Új pszichoaktív anyagok megjelenése egy budapesti tűcsereprogram kliensei körében, Orvosi Hetilap, 2014, 155:1383-1394.
[16] Belicza, É, Takács, E, Boncz, I: Indikátorrendszer kialakítása az egészségügyi szolgáltatások értékelésére, Orvosi Hetilap, 2004, 145:1545-1552.
[17] Penrose, LS: Mental disease and crime: Outline of a comparative study of European statistics, British Journal of Medical Psychology, 1939, 8:1-15.
[18] Kalapos, MP: Penrose-törvény: realitás vagy fikció?/Az elmeegészségügy helyzete és a börtönpopuláció nagysága – nemzetközi kitekintés, Orvosi Hetilap, 2009, 150:1321-1330.
[19] Lamberti, JS: Understanding and preventing criminal recidivism among adults with psychotic disorders, Psychiatric Services, 2007, 58:773–781.
[20] Cartwright, WS: Cost–Benefit Analysis of Drug Treatment Services: Review of the Literature. Journal of Mental Health Policy and Economics, 2000, 3:11-26.
[21] Tizenegy több mint három, magyar tévéfilm (forgatókönyv: Galgóczi Erzsébet, rendező: Nemere László). Bányamentés közben egy a lényeg: minél kevesebb legyen az áldozat. A fiatal bányamentőt is ez vezeti akkor, amikor megfordíttatja a bánya mélyén keletkezett tüzet. Ezzel tizenegy ember életét menti meg, de három másikét feláldozza. Kiderül, hogy a három másik között van a barátja is, akinek szép feleségét régóta szereti már messziről. És persze mindez egy kis városban nem maradhat titokban.