A kemoterápiás kezelések új, költséghatékony ellátást támogató finanszírozási rendszerének kialakítása Magyarországon

Absztrakt:

Magyarországon több mint 10 éve, 1993 óta, az aktív fekvőbeteg szakellátás finanszírozása a DRGs típusú HBCS-rendszer alapján, ún. output finanszírozási rendszerben történik. Az aktív fekvőbeteg szakellátás finanszírozása országosan egységes paraméterek szerint, egységes „alapdíjjal” történik. A finanszírozási díjakat meghatározó súlyszámokat jellemzően költségfelmérésre alapozva határozták meg. Az utóbbi években elmaradt a rendszeres, átfogó díjparaméter-karbantartás, amely a finanszírozás igazságos működésének alapfeltétele. A finanszírozási díjakat elsősorban egyes kiemelt költségtényezők árának változása miatt módosították. Ebben a periódusban a figyelem középpontjába került a szakmai protokollok alkalmazhatóságának lehetősége egyes drága, jól meghatározható eljárásrend szerint végezhető ellátások finanszírozási díjparamétereinek meghatározásában. 2005. december 1-től a szolid tumorok kemoterápiás kezelésének finanszírozása jelentősen átalakult. A díj mértékét, az elszámolhatóság számos kritériumát a szakmai eljárásrendek határozzák meg. A módosítást az ún. „Teljesítmény-elszámolási Rendszert Felülvizsgáló Bizottság” kezdeményezte, az előkészítésben jelentős szakmai segítséget biztosított az ONKI és a Sugárterápiás és Onkológiai Szakmai Kollégium. A számításokat az OEP Finanszírozási Informatikai Főosztálya végezte.

Abstract:

Hungary spends 18% of the public expenditures of the inpatient care on the treatments of cancer diseases for around 100 thousand cases/year. In consequence of the new, very expensive drugs the cost-effective application, the reduction of practice variation and the need for the development of the quality of treatment induced a new type of reimbursement system. In 2006, a new reimbursement scheme were introduced for chemotherapies based on DRGs according to cost-demand considering professional protocols (for 300 protocols 12 groups were set up). The charges cover the costs of one cycle without reference to the type of provision (inpatient, outpatient, courses) or the number of attendance. The indications and the adaptability of protocols are welldefined. Chemotherapies are reimbursed only in institutions that have competences to carry out the protocols. The new system has been operating for 1 year since then the professional and financial assessment has been continuous. The quality, appropriateness and effectiveness of care are well-controllable on patient level in the totally 25 oncology centres. The protocol-based reimbursement was attained but a continuous follow-up and update of the programme is indispensable.