A lamotrigine költséghatékonysági modellje mániás depresszió kezelésében – magyarországi eredmények Farmakoökonómiai modellek az egészségpolitikai döntéshozásban

Cikk címe: A lamotrigine költséghatékonysági modellje mániás depresszió kezelésében – magyarországi eredmények Farmakoökonómiai modellek az egészségpolitikai döntéshozásban

Szerzők: Dr. Nagy Balázs, Udvardi Attila, Skultéty László

Intézmények: Egészségpolitika és Egészség-gazdaságtan Tanszék Eötvös Loránd Tudományegyetem, GKI Egészségügyi Kutató Intézet

Évfolyam: V. évfolyam

Lapszám: 2006. /

Oldal: 28-36

Terjedelem: 9

Rovat:

Alrovat:

Absztrakt:

A cikk a bipoláris depresszió kezelésében alkalmazott lamotrigine költséghatékonysági modelljének hazai adaptációját és a számítások eredményét közli. Az adaptált eredeti egyszerű Markov-modellt a Fourth Hurdle tanácsadó cég készítette. A modell a mániás depressziót 3 állapotra – euthymia, mánia és depresszió – egyszerűsíti le. Magyarországi költségviszonyok közepette a lamotrigine monoterápia a kezelés hiányával összehasonlítva viszonylag költséghatékony, a lítium monoterápiával összevetve azonban a költséghatékonysági arányszám igen magas, újabb QALY-k (minőséggel korrigált életévek) megvásárlása relatíve drága. A lítium első, lamotrigine második vonalbeli alkalmazása esetén kedvező költség/QALY áron váltható ki a kezelés hiánya. A közvetett költségek figyelembevétele jelentősen megváltoztatja a költséghatékonyságot: a kezelés hiányával szemben minden terápia dominál, s a lítium első, lamotrigine második vonalbeli terápia kombinációja dominál a lítium terápiával szemben is.

Szerző Intézmény
Dr. Nagy Balázs Egészségpolitika és Egészség-gazdaságtan Tanszék Eötvös Loránd Tudományegyetem
Udvardi Attila GKI Egészségügyi Kutató Intézet
Skultéty László GKI Egészségügyi Kutató Intézet

[1] American Psychiatric Association:. Diagnostic and Statistical Manual of Mental Disorders. 4th ed. Washington, DC: American Psychiatric Association, 1999.
[2] Bebbington P., Ramana R.: The epidemiology of bipolar affective disorder. Social Psychiatry & Psychiatric Epidemiology 1995; 30(6):279-292.
[3] Szádóczky E., Papp Zs., Vitrai J., Füredi J.: A major depresszió és a bipoláris zavarok prevalenciája Magyarországon. Országos epidemiológiai felmérés eredményeiből. The prevalence of major depressive and bipolar disorders in Hungary. Results from a national epidemiologic survey. J Affec Disor 1998;50:153-62.
[4] Szádóczky E.: A hangulat- és szorongásos zavarok előfordulási gyakorisága és kezelésilehetőségei. http://vitalitas.hu/olvasosarok/online/komplementerm/2001/1/hangulat.htm
[5] Das Gupta R., Guest JF.: Annual cost of bipolar disorder to UK society. Br J Psychiatry 2002; 180:227-233.
[6] Olie JP., Levy E., Carita P.: Medication Management of a Manic Episode in Bipolar Disorder: A French study. Poster (PO2.331), 10th Congress of Association of European Psychiatrists (AEP), Prague, October 2000. European Psychiatry, European Psychiatry: Growing together in diversity Supplement 2000; 15(Suppl. 2):411- 412.
[7] British Medical Association. British National Formulary. 40 ed. London: BMJ Books, 2000.
[8] Behandlungsleitlinien Affektive Erkrankungen. DGPPN, editor. 2000. Darmstadt, Steinkopf. Praxisleitlinien in Psychiatrie und Psychotherapie.
[9] Goodwin GM.: Prophylaxis of bipolar disorder: How and who should we treat in the long term? Eur Neuropsychopharmacol 1999; 9 (supple 4):S125-S129.
[10] The Bethlem & Maudsley NHS Trust 1999 Prescribing Guidelines. 5 ed. London: Dunitz M, 1999.
[11] Calabrese JR., Shelton MD., Rapport DJ., Kimmel SE.: Bipolar disorders and the effectiveness of novel anticonvulsants. J Clin Psychiatry 2002; 63(Suppl 3):5-9.
[12] Mitchell PB., Mahli GS.: The expanding pharmcopoeia for bipolar disorder. Annu Rev Med 2002; 53:173-188.
[13] Brambilla P., Barale F., Soares JC.: Perspectives on the use of anticonvulsants in the treatment of bipolar disorder. Int J Neuropsychopharmacol 2001; 4(4):421-426.
[14] Tsevat J., Keck P.E., Hornung R.W., McElroy S.L.: Health values of patients with bipolar disorder. Qual Life Res 2000; 9(5):579-86.
[15] Tengs TO., Wallace A.: One thousand health-related quality- of-life estimates. Med Care 2000; 38(6):583-637.
[16] Revicki DA., Wood M.: Patient-assigned health state utilities for depression related outcomes: diffierences by depression severity and antidepression medication. J Affect Disord 1998; 48:25-36.
[17] Wells K.B., Sherbourne C.D.: Functioning and utility for current health of patients with depression or chronic medical conditions in managed, primary care practices. Archives of General Psychiatry 1999; 56(Oct):897-904.