Marginális közbeszerzés az egészségügyben

Absztrakt:

Az egészségügyi intézmények tavaly beszerzéseik mindössze 5,7%-át bonyolították közbeszerzési eljárás keretében, mely jelentősen elmarad az országos aránytól (21,8%). Felmerül a kérdés, miért nem használják ki az egyes egészségügyi intézmények a közbeszerzésben rejlő megtakarítási lehetőségeket? Milyen érdekek gátolják vajon az államháztartást tehermentesítő, igaz, kissé bonyolultabb eljárások elterjedését? Hoz-e változást ebben, hogy 2006. január 15-től nagyobb körben van lehetőség a rugalmasabb, a versenyt még jobban erősítő tárgyalásos közbeszerzési eljárásokra?