A generikus penetráció ösztönzésének

Absztrakt:

A mind költségesebb gyógyszerterápiák piacra kerülése, valamint a gyógyszertámogatás céljára rendelkezésre álló társadalombiztosítási források szűkössége miatt kiemelt jelentősége van a gyógyszerkasszán belüli forrásallokációs hatékonyság növelésének. Ennek egyik különösen fontos módja a generikus készítmények piacra jutásának ösztönzése a lejáró szabadalmú hatóanyagpiacokon. A jelenlegi magyarországi támogatási rendszerben azonban a jogszabályok által nevesített technokratikus eszközök – különösen a referenciaárazás – hatása csak jelentős időbeli késleltetéssel érvényesül érdemben, így az első generikumok piacra lépését közvetlenül követő néhány hónapban elsősorban az originális készítmény gyártója által követett termékéletciklusstratégia marad meghatározó. A piac dinamikáját ebben az időszakban az egészségbiztosító jószerivel csak „puha” eszközökkel tudja befolyásolni, megkísérelve korábbra hozni a megtakarítások realizálásának időpontját. Cikkünkben e puha eszközök alkalmazásának lehetőségeit és korlátait mutatjuk be a 2009. év legjelentősebb lejáró szabadalmú hatóanyaga, a clopidogrel példáján. Puha eszközként definiálunk minden olyan egészségbiztosítói intézkedést, amelyet jogszabály nem ír elő, s amely a felíró orvosok, a betegek és a piaci szereplők érdekeltségére hat, vagy tárgyalásos alapú.

Abstract:

Soaring costs of new pharmaceutical therapies and severe constraints on public funds allocated for pharmaceutical reimbursement give special importance to the maximization of allocation efficiency in the pharma budget. A pivotal tool to achieve this is fostering the market entry of generic products on markets of active substances which newly become competitive (offpatent). In the current Hungarian reimbursement system, it is only with considerable delay that technocratic measures stipulated by legislation – primarily reference pricing – can reach their impact. Thus, in the months following the market entry of the first generics, it is the product lifecycle strategy of the originator which continues to set market dynamics. In this period, the health insurance fund can practically use ‘soft’ tools only to influence the market and to bring savings closer in time. Our article attempts to illustrate the benefits and weaknesses of these soft tools on the example of clopidogrel, which was the most important newly genericized active substance in 2009. We define soft tools as measures which are not prescribed in detail by legislation, and primarily target the incentives of physicians,patients as well as pharmaceutical suppliers, and are – in the case of pharma companies – prevailingly negotiated and consensus-based.