Az észt és a magyar egészségügyi reform törekvései, kapcsolódási pontjai

Absztrakt:

az egészségügyi rendszerek fenntartóinak olyan kérdésekkel kell megküzdeniük, mint a fenntarthatóság biztosítása, minőség, hozzáférés és hatékonyság javítása. a különböző országok az egészségpolitika eszközkészletéből más-más technikákat alkalmaznak ezek biztosítására. észtországban 2001-ben fogadták el a kórházi szektor átalakítására vonatkozó tervezetet. Olyan 2015-ig szóló, stratégiai tervet dolgoztak ki, amelyhez mérhető célokat állítottak fel az aktív fekvőbeteg ellátás fenntarthatósága érdekében. Párhuzamba állítva és elemezve az észt célkitűzéseket és a jelenlegi magyar mutatókat a következőket találtuk: 10 év alatt, mind az ágyszám, mind az átlagos ápolási nap (alOs) terén csökkenő trendeket láthatunk. az adatokat az eU átlagával összevetve azt láttuk, hogy az alOs rövidebb, míg az ágykihasználtság alacsonyabb mindkét ország esetében, a kórházi felvételek száma pedig magasabb hazánkban. az ágyszámok tekintetében észtország az eU átlag alatt, ugyanakkor Ma – gyarország a felett helyezkedik el. ebből adódóan mindkét rendszerben lehetnek még hatékonysági tartalékok. Mivel az észt rendszer a világos és konkrét célok felállításával könnyen monitorozható, ezért javasoljuk, hogy a semmelweis tervben vázolt magyar reformokhoz is társítsunk mérhető célokat és időtávokat az átláthatóság és a megvalósíthatóság követhetősége érdekében.

Abstract:

The maintainers of health care systems have to deal with issues such as to ensure sustainability and to improve quality, access and efficiency. The countries use different techniques from the toolkit of health policy to deliver them. In 2001, Estonia adopted the Hospital Master Plan in order to optimize the cost for establishing and maintaining the hospital structure. To assess the achievement of these objectives, measurable targets were set. Analyzing the Estonian objectives and the current Hungarian indicators we found that: both acute care bed and average length of stay (ALOS) have fallen significantly during the last 10 years. We have compared these data with the EU average and we have seen that ALOS is shorter, while the bed occupancy is lower in both countries and the number of hospital discharges is higher in Hungary. In point of bed numbers Estonia is under, while Hungary is above the EU average. Consequently, both systems can have efficiency reserves. Whereas the Estonian system can be easily monitored due to the setting of concrete and clear targets, we suggest that the Hungarian health policy sets up clear and measurable targets and time periods for reforms to measure their accomplishment and for their transparency.