A kognitív szűrés implementációja a stroke-betegút során

Absztrakt:

ABSZTRAKT

Bevezetés: A stroke világszerte az egyik leggyakoribb oka a rokkantságnak, jelentős terhet róva az egészségügyi rendszerre és a társadalomra. A stroke utáni kognitív károsodás gyakorisága 20% és 80% közötti, de gyakran aluldiagnosztizált. A kognitív deficit jelentős hatással van a rehabilitálhatóságra, a betegek életminőségére és hosszú távú kimenetelére.

Cél: A kognitív szűrés jelentőségének alátámasztása és implementálási lehetőségeinek bemutatása a stroke-betegút során. Kívánatos egy olyan szemléletváltás, amely a kognitív szűrést és a kognitív rehabilitációt integrálja a helyi protokollokba, és a stroke-betegút szerves részévé teszi. Ez helyi jó gyakorlatok bemutatásával és terjesztésével érhető el.

Értekezés: A stroke sürgősségi, időablakos kórkép, így a kognitív károsodás azonosítása általában csak a kórházi, szubakut szak alatt lehetséges. Ekkor célszerű elvégezni, mert az azonosított deficitet kezelni szükséges az optimális funkcionális állapot elérése érdekében. Az Oxford Cognitive Screen (OCS) egy ígéretes, gyorsan, bármely egészségügyi szakember által felvehető stroke-specifikus szűrőteszt, amely segíthet a kognitív károsodások korai felismerésében és kezelésében. Az OCS magyar nyelvű adaptációja elkészült, validálása folyamatban van, és ingyenesen elérhető lesz.

Befejezés: A kognitív szűrés bevezetése a szubakut post-stroke időszakban lehetővé teszi a stroke-betegek szisztematikus kognitív szűrését, amely növeli a betegbiztonságot, és új, eddig hiányzó lehetőségeket nyithat meg a magyar egészségügyi gyakorlatban. A korai kognitív diagnosztika kulcsfontosságú a célzott rehabilitációhoz és kognitív tréninghez, melyek a társadalmi reintegráció feltételei.

Abstract:

ABSTRACT

Introduction: Stroke is a leading cause of disability worldwide, placing a significant burden on healthcare systems and society. The prevalence of post-stroke cognitive impairment ranges between 20% and 80%, but it is often underdiagnosed. Cognitive deficits have a substantial impact on rehabilitation potential, patients’ quality of life, and long-term outcomes.

Objective: To highlight the importance of cognitive screening and explore possibilities of implementation in the stroke care pathway. A paradigm shift is desirable, integrating cognitive screening and rehabilitation in local stroke protocols as part of the stroke care pathway. This can be achieved by showcasing and promoting local best practices.

Discussion: Stroke is an emergency neurological condition with tight therapeutic time windows, making the identification of cognitive impairment typically feasible only during the hospital’s subacute phase. It is crucial to conduct cognitive screening at this stage to identify and address cognitive deficits and achieve optimal functional outcome. The Oxford Cognitive Screen (OCS) is a promising, quick, and easily administered stroke-specific screening test that can aid the early detection and management of cognitive impairments. The Hungarian adaptation of the OCS is underway and will be available for free.

Conclusion: Introducing cognitive screening during the subacute post-stroke period enables systematic cognitive assessment of stroke patients, enhancing patient safety and opening new, previously unavailable opportunities in Hungarian healthcare practice. Early cognitive diagnostics are essential for targeted rehabilitation and cognitive training, which are prerequisites for social reintegration.