Hogyan tovább magyar egészségügy?
Cikk címe: Hogyan tovább magyar egészségügy?
Szerzők: Dénes Gábor
Intézmények: Menedzserek Országos Szövetsége
Évfolyam: VIII. évfolyam
Lapszám: 2009. / 06. lapszám
Oldal: 5-9
Rovat: Egészségpolitika
Absztrakt:
Vannak időszakok, – sőt, pillanatok – amikor az első számú vezető válaszút elé kerül. Politikai, gazdasági, pénzügyi, szervezeti, szerkezeti, etikai és még sok más okból a szervezet (intézményrendszer) átalakítása, meg- újítása elkerülhetetlenné válik. Az okok lehetnek külsők és belsők egyaránt. Ennek a gyakorlatban olyan jelei vannak, hogy pl. folyamatosan veszteséges a termelés és a gazdálkodás, a szervezet működése nehézkessé válik, áttekinthetetlen a szervezeti hierarchia, ebből kö- vetkezően a feladat és felelősségi kör. Nem működik a teljesítménymérő és ösztönző rendszer, felborulnak a szervezet hatalmi viszonyai, romokban a szervezeti kultúra, megtépázott az arculat és a goodwill… Vészhelyzet akkor áll elő, ha mindezek a szervezeti anomáliák hirtelen, legtöbbször külső környezeti tényezők hatására (pl. a mostani gazdasági világválság) következnek be. Többféle megoldás van a működés normalizálására. Mindegyik úgy kezdődik, hogy: mérd fel a külső és belső ágazati környezetet; mérd fel, hogy milyen materiális és szellemi források, eszközök, humán erők állnak rendelkezésedre. Majd gyűjts pontos adatokat, elemezz, auditálj; készíts előzetes tervet, vitasd meg azt először a szűkebb, majd a tágabb szakmával. Készíts részletes tervet, vitasd meg azt a stakeholderekkel (érintettekkel); próbáld meggyőzni az érintetteket (a szakmát és a társadalmat) a terveid igazáról. Hittel és érzelmekkel érvelj, kommunikálj, utazd be az országot, fejtsd ki mindenkinek, hogy ettől a tervtől lesz csak nyugodt, békés, egészséges az élete. Győzd meg őket, hogy ez a járható út. Addig azonban ne csinálj semmit, amíg nem állítottad magad és az igazad mellé az érintettek nagy részét. Azonban bármilyen módszerrel is fogsz hozzá, bár akárhány szakmai szervezetet, állampolgárt sikerül meggyőznöd, minden esetben számítanod kell az érintettek és az intézmények, az egész szervezet ellenállására, a szervezeti tehetetlenségre, inerciára, vagyis a szervezet változásellenességére, mint objektív tényezőre. Egy jó vezető mindennapi munkájának része a szervezeti inerciával való folyamatos birkózás. A legjobb vezetők viszont olyan szervezeti kultúrát honosítanak meg a szervezetben, amelyben a változás és annak kezelése alap- érték, viselkedési norma, magatartás, sikk, trendi – vagy ahogy tetszik.
VIII. évfolyam
2009. / 06. lapszám / Július
| Szerző | Intézmény |
|---|---|
| Dénes Gábor | Menedzserek Országos Szövetsége |