Ápolással kapcsolatos indikátorok alkalmazása a fekvőbeteg-ellátásban, különös tekintettel a célérték meghatározására
Cikk címe: Ápolással kapcsolatos indikátorok alkalmazása a fekvőbeteg-ellátásban, különös tekintettel a célérték meghatározására
Szerzők: Kárpáti Zoltán
Intézmények: ápolási menedzser
Évfolyam: VIII. évfolyam
Lapszám: 2009. / 06. lapszám
Oldal: 19-25
Rovat: ÁPOLÁSMENEDZSMENT
Alrovat: ÁPOLÁSMENEDZSMENT
Absztrakt:
A bizonyítékon alapuló ápolás magába foglalja az ápolás vezetését is, melynek egyik alapja az ápolással kapcsolatos indikátorok. Az ápolással kapcsolatos indikátorok csak akkor támogatják döntéseinket, ha gyűjtésük és elemzésük szabályozott. A cikk a gyűjtés szabályozását mutatja be a teljesített ápolói óraszám/ápolási nap, illetve az ápolói összetétel struktúra indikátorokon keresztül. A cikk kitér a célérték, mint viszonyítási alap meghatározására, a minimumfeltételek, valamint egy betegosztályozási rendszer alapján.
Abstract:
Applying nursing indicators in inpatient care with special consideration on determining the standard value. Nursing indicators reflect the structure, processes and outcomes of nursing care. Collection and analysis of these indicators can only be supported by our decisions – based on the evidences – if our actions relating to indicators are well regulated. Authors present the regulation by the nursing care hours/patient day structure indicators and skill mix. Beyond the regulation, the standard values are also presented with reference to legislation and patient classification system.
VIII. évfolyam
2009. / 06. lapszám / Július
Szerző | Intézmény |
---|---|
Kárpáti Zoltán | ápolási menedzser |
[1] Gulácsy László szerk. (2000): Minőségfejlesztés az egészségügyben, Medicina Könyvkiadó Rt., p. 517.
[2] Dr. Mogyórosi Gábor et al. (2004): ESzCsM szakmai irányelve „A klinikai audit végzéséhez”, In: Minőségfejlesztési módszertani anyagok, Egészségügyi, Szociális és Családügyi Minisztérium Gazdasági Igazgatósága, pp. 3-4.
[3] Gulácsi László (2003): Indikátorok: mérhetőség és elszámolhatóság, Egészségügyi menedzsment, jan. febr. 1. p. 49.
[4] Gődény Sándor (szerk.) (2007): A klinikai hatékonyság fejlesztése az egészségügyben, Pro die Kiadó, p. 509.
[5] http://www.aft.org/topics/healthcare-staffing/definition.htm 14-mar-2009
[6] Balázsné Szelei Erzsébet (2005): Minőségfejlesztési eszközök az ápolásban, IME, IV. évf. 8. pp. 22-23.
[7] Az ápolás és szülésznőség fejlesztésének stratégiai irányai, NŐVÉR, különszám 2003 április, p. 12.
[8] NDNQI: Transforming Data into Quality Care, National Database of Nursing Quality Indicators, University of Kansas Medical Center, 3901 Rainbow Boulevard, M/S 3060 Kansas City, KS 66160
[9] Belicza Éva, Takács Erika, Boncz Imre (2004): Indikátorrendszer kialakítása az egészségügyi szolgáltatók értékelésére, Orvosi Hetilap, 145. évf. 30. pp.1570-1571.
[10] Kathryn L. Anderson, Joanne S. Rokosky (2001): Evaluation of a Home Health Patient Classification Instrument, Western Journal of Nursing Research, 23 (1), pp. 56-71.
[11] Kathryn L. Anderson, Joanne S. Rokosky (2001): Evaluation of a Home Health Patient Classification Instrument, Western Journal of Nursing Research, 23 (1), pp. 56-71.
[12] Hasman A. , Wiersma D. , Halfens R. , Algera-Osinga J. T. (1993): Evaluation of a patient classification system for community health care International journal of bio-medical computing 33(2.) pp. 109-118.
[13] Christiane C. Raby, Gail Hazlitt, Dorothy Lahr, Janet Brako, Marion Wilson, Robert Ariano (2005): Obstetric Staffing Challenges: An Advanced Classification System for Childbearing Patients, Lifelines, 9(2), pp. 134-139.
[14] Jean Ann Seago (2002): A Comparison of Two Patient Classification Instruments in an Acute Care Hospital, Journal of Nursing Administration, 32(5), pp. 234-249.
[15] L J Cavaiola and J P Young (1980): An integrated system for patient assessment and Classification and nurse staff allocation for long term care facilities. Health Services Research 15(3): pp. 281-306.
[16] Bush, Carol, Shaha, Steven H. (1996): Fixing acuity: a professional approach to patient classification and staffing, Jannetti Publications, Inc., Gale Group, Farmington Hills, Michigan.
[17] De Groot, H. A. (1994): Patient Classification Systems and Staffing. Part 1. Problems and Promise. Journal of Nursing Administration, 24 (9), pp. 43-51.
[18] De Groot, H. A. (1994): Patient Classification Systems and Staffing. Part 2. Practice and Process. Journal of Nursing Administration, 24 (10), pp. 17-23.
[19] Strukturgesetz des Gesundheitswesens. (Az egészségügyi struktúra törvény 13. cikkelye: A kórházi betegápolás személyzetszükségletére vonatkozó mértékek és alapelvek szabályozása). 1993.
[20] Halmos Miklósné (2002): Ápolói munkaterhelés többszempontú statisztikai elemzése, IME – Az egészségügyi vezetők szaklapja, 1(3), pp. 15-18.
[21] Vachter Anikó (2003): Humánerőforrás-fejlesztés és teljesítménymérés lehetőségei mozgásszervi rehabilitációs osztályon, Nővér, 16., (1.)
[22] Leviczki Zita (2006): Betegsúlyossági kategóriák alkalmazása a betegek állapotának megítélésére, Nővér, 19. (1.)
[23] Dr. Záray Gyuláné: „Megszerezni, megbecsülni, megtartani” Egészségügyi Emberi Erőforrás Fórum I. Országos Konferencia 2008. június 18., Budapest, http://hsmtc.hu/site/wp-content/uploads/2008/07/zaray_gyulane_szt_imre_kh_080618.pdf letöltés: 2008-10-07
[24] Kárpáti Zoltán (2007): Létszám optimalizálás a betegosztályozási rendszer alapján a Jávorszky Ödön Kórházban, Kézirat
[25] Marquis B. L., Huston C. J (1999): Vezetői szerepek és menedzsmentfunkciók az ápolásban, Medicina Könyvkiadó Rt., p. 312