Laboratóriumi diagnosztika a csúcstechnológia és a hazai finanszírozás kettős szorításában

Absztrakt:

A laboratóriumi medicina az utóbbi évtizedben óriá-
si technológiai és módszertani fejlődésen ment keresz-
tül. Ugyanakkor a laboratóriumi vizsgálatokra fordítható
állami finanszírozás ma sem több, mint a több mint egy
évtizeddel korábbi, napjainkra már meghaladott techno-
lógiai, módszertani és biomarker ismereten alapuló di-
agnosztikai igényhez 2002-ben allokált éves 20-22
MrdFt (jelenleg a Gyógyító Megelőző kassza alig több
mint 2 százaléka). Pedig a csúcstechnológia és mód-
szertan – robotok, DNS szekvenálók, automatizált rend-
szerek, informatikai hierarchia – már 5-10 éve szolgálja
a modern medicina igényeit a hazai nagyellátó laborató-
riumokban. A közlemény a csúcstechnológiát alkalma-
zó, egyben tudásközpontként működő hazai laboratóri-
umok szakmai koncepcióját mutatja be és a komplex
működés tükrében elemzi a hazai laboratóriumi finan-
szírozás elégtelenségét a korszerű, kompetens, minő-
ségi laboratóriumi diagnosztika biztosításához. Pél –
dákon keresztül emeljük ki, hogy a laboratóriumi tesz-
tek költséghatását nem önmagukban, hanem a teljes
betegellátás szintjén gyakorolt költséghatékonyságuk
tükrében szükséges vizsgálni. Sajnos annak modellezé-
sét, hogy a laboratóriumi tesztek klinikai protokollok
alapján történő szisztematikus alkalmazásának tesztfel-
használásban jelentkező változása milyen hatással
lehet a betegellátás költségeire, sem betegellátás szintű
költséghatékonyság vizsgálatokkal, sem a laboratóriu-
mi kasszafelhasználást vizsgáló tanulmányokban nem
elemezték.

Abstract:

Rapid technological and methodological develop-
ment could be observed in laboratory medicine during
the last decade. However, the state reimbursement
budget allocated for laboratory testing is still that annu-
al 20-22 billion HUF (which represents app. 2% of the
whole sum of the budget allocated for medical treat-
ment and disease prevention) that was allocated for
laboratory diagnostics in 2002, based on and corres-
ponding to that periodʼs technological, methodological
status and clinical knowledge about biomarkers.
Despite the lack of expectable increase of laboratory
budget, the high-tech and new methodologies – robots,
DNA-sequencers, automatized systems, IT hierarchies –
have already been implemented successfully in
Hungarian high-throughput laboratories, 5-10 years
ago. This paper presents the professional concept of
these high-tech laboratories which serve also as know-
ledge centres in their regions. In addition, authors
analyse the insufficiency of reimbursement in providing
such a complex, modern, competent and quality-
assured laboratory service. Examples will be presented
with a goal to demonstrate why the cost effectivity of la-
boratory tests cannot be investigated solely in itself,
rather cost efficiency of the laboratory tests in the
complexity of the whole process of patientsʼ medical
management. Unfortunately, potential effects of
systematic implementations of existing clinical recom-
mendations on the laboratory test consumption and
their consecutive effect on the costs of full patient
management process have not been analysed so far by
cost efficiency analysis or at least the cost-effect
induced by the altered test consumption in the closed
laboratory budget.