A hálapénz szabályozásának büntetőjogi és etikai kérdései

Absztrakt:

A közlemény a hálapénz jelenség etikai és büntetőjogi aspektusait elemzi. E kétirányú megközelítés azért is indokolt, mivel hatékony büntetőjogi szabályozás elképzelhetetlen etikai megalapozottság nélkül. A szerzők kiemelik, hogy a hálapénz-jelenség megértéséhez és leküzdéséhez a problémát elsősorban társadalom-lélektani szempontból, a beteg oldaláról kell megközelíteni, és azt a kérdést kell a vizsgálatok központi elemévé tenni, hogy adott esetben miért érzi úgy a beteg, hogy hálapénzt kell adnia az orvosnak. A szerzők megfogalmazása szerint a hálapénznek – a kenőpénzzel ellentétben – csak oka lehet, célja nem. Az írás végkövetkeztetése szerint a hálapénz teljes tiltása etikai szempontból célszerűtlen és indokolatlan lenne, mivel a belső meggyőződésből kialakult hála kifejezése megfelel társadalmunk keresztény etikában gyökerező általános erkölcsi értékrendjének, és alkalmas lehet az egészségügyi dolgozó hivatástudatának, elkötelezettségének megerősítésére, a fásultság, a megbecsülés és az elismerés hiányából adódó szakmai és emberi frusztrációk megelőzésére. A szerzők felhívják a figyelmet a munkahelyi visszaélés-bejelentési rendszer bevezetésének lehetőségére is, mely a munkáltatók kezében alkalmas eszköz lehet a hálapénzzel kapcsolatos visszásságok, jogsértések felderítésére.

Abstract:

This publication analyses the ethical and criminal law aspects of the phenomenon called “gratitude payment”. This two-way approach is necessary partly because effective criminal regulation of the matter is unthinkable, unless it has an ethical basis. The authors highlight that in order to overcome the gratitude payment phenomenon, the problem must be approached primarily from a social-psychological aspect, from the point-of-view of the patient. Research should be focused on why the patient feels that under certain circumstances he or she must hand over gratitude payment to the medical practitioner. According to the authors’ usage of the term, „gratitude payment”, as opposed to bribes, may have a reason, but no purpose. The conclusion is that a full ban on gratitude payment would be unreasonable from an ethical aspect, since the prevention of the expression of gratitude based on inner conviction is in line with our society’s general ethical value system, which is rooted in Christian ethics; furthermore, it may be instrumental in strengthening healthcare workers’ vocational calling and resolve, and in preventing professional and human frustration originating in lethargy and a lack of respect and recognition. Finally, the authors call the readers’ attention to the possibility of introducing a reporting system for corrupt practice, which may provide employers with a tool for detecting irregularities and offences in connection with gratitude payment.