A pszichológus szerepe a sürgősségi betegellátó osztályon

Absztrakt:

A pszichés zavarokkal küzdő betegek jelentős terhet rónak a sürgősségi ellátásra. Ezt felismerve, a Jahn Ferenc Dél-pesti Kórház Sürgősségi Betegellátó Osztályán 2018 óta alkalmaznak pszichológusokat a probléma kezelésére. Az eltelt évek alatt a pszichológusok személyében jelentős volt a fluktuáció, három év alatt nyolcból hét szakember távozott az osztályról.

A fluktuáció okainak feltárására kérdőíves felmérést terveztünk, a sürgősségi osztályon dolgozók pszichológusokkal, pszichológiai munkával kapcsolatos attitűdjének, elvárásainak megismerésére.

Az összeállított kérdőív három részből állt. Az első rész a dolgozó munkavégzésére vonatkozó 3 kérdést tartalmazott. A második rész 5 kérdése a pszichológusok munkájára vonatkozott általánosságban, illetve konkrétan az SBO-n. A harmadik részben a válaszadóknak 5 fokozatú likert skálán kellett megjelölniük, hogy a felsorolt 15 tevékenység végzésében mennyire tölt be fontos szerepet a pszichológus.

A válaszadási arány 32%-os volt. A speciálisan a pszichológusok sürgősségin elvárható feladataira vonatkozó kérdéseknél a szomatizációs tünetek hátterének feltérképezése, a betegekkel való kommunikáció, tájékoztatás és a kollégák tehermentesítése jelent meg markánsan a válaszokban. A nem pszichológusi munkakörbe tartozó feladatokat a kitöltők sem sorolták oda, azonban az egyértelműen pszichológusi munkakörbe tartozók sokszor csak közepes prioritást élveztek. A fontossági sorrend alapján azok a tevékenységek kerültek a lista elejére, amelyek halaszthatatlanok, vagy szinte azonnali beavatkozást igényelnek.

Az eredmények alapján megfontolandó az osztályos igényeknek és a pszichológusok alkalmazásának újraértékelése a sürgősségi ellátásban. A rövid pszichológiai intervenciók biztosítása, a pszichés nehézségekkel küzdő betegek felismerése megoldható a pszichológiai képesítéssel nem rendelkező személyzet edukációjával, készségeinek fejlesztésével, majd pszichológiai/klinikai szakpszichológiai konzultáció lehetőségének biztosításával. A nem specifikus elvárások teljesítésére pedig mentálhigiénés szakember, szociális munkás vagy önkéntes segítők alkalmazása nyújthat megoldást.

Abstract:

Patients with psychiatric disorders pose a significant burden on emergency care. In response to this situation, since 2018 psychologists have been employed in the Department of Emergency Medicine (DEM), Jahn Ferenc South Pest Hospital to tackle this problem. In the subsequent 3 years following the implementation of frontline psychological services at the DEM , seven of the 8 psychologists employed at the DEM left this position.

To explore the reasons for the high rate of turnover of psychologists at the DEM, a questionnaire survey was conducted covering the attitudes and expectations of DEM staff towards the activity of psychologists.

The questionnaire was divided into three parts. The first part consisted of three questions on length of employment, position and frequency of working. The five questions of the second part asked about the tasks of the psychologists in general and in the Emergency Department in particular. In the third part respondents rated the importance of the psychologists’ contribution in 15 tasks such as evaluation and support of patients in crisis, conflict management, or physical restraint of aggressive patient or relative.

The response rate was 32%. The responses regarding specific tasks expected from psychologists mainly included the exploration of somatization complaints, communication with patients and providing them with information, thereby relieving medical and nursing staff. Respondents correctly identified the tasks not belonging to psychologists’ responsibility, while those evidently part of the psychologist’s duty were not regarded as particularly important. Tasks that could not be delayed or required immediate intervention were rated as of high priority.

Based on these results, it has to be reconsidered how to meet the needs of the DEM staff and whether employment of psychologists is the best solution for this purpose. Identification of patients with psychological or psychiatric problems and the provision of brief psychological interventions can be taught to non-psychologist staff members to deliver them under the supervision of psychologists. To meet patients’ psychological needs not requiring specific psychological interventions, an alternative solution could be the employment of mental health professionals, social workers or volunteers.