Betegkockázatok csökkentésének folyamata egy laboratóriumi hálózatban

Absztrakt:

Az egészségügyi szolgáltatók hatékony működése megköveteli tevékenységük folyamatos elemzését, javítását és fejlesztését. A SYNLAB Hungary Kft. 2013-ban célul tűzte ki a betegbiztonság növelését, majd 2017-ben munkacsoportot indított a kritikus betegállapotot jelző laboratóriumi eredmények kezelésének hálózaton belüli egységesítésére. A betegbiztonsággal kapcsolatos kockázatokat Failure Mode and Effects Analysis (FMEA) módszer alkalmazásával becsültük meg és hasonlítottuk össze. Célkitűzésünk volt, hogy a laboratóriumok a kritikus kockázatot jelző laboratóriumi eredmények (KKE) kezelésének folyamatát indikátorokkal monitorozzák. A KKE-k közlésének megbízhatósága érdekében teljesítménycélokat fogalmaztunk meg. Mindkét indikátor esetében célnak tűztük ki az eredmények 100%-ának sikeres, és a lehető legrövidebb időn belül történő közlését a felelős ellátó felé (az ellenőrzést követő nem több, mint 1 órán belül). A dunaújvárosi laboratóriumban a 2017-2021 közötti időszakban, összesen 13.198 riasztási eredmény közlési körülményeit vizsgálták: ebből sikeres volt 12.574 (megbízhatóság 95%). Tanulmányunk eredményei alapján elmondhatjuk, hogy elsősorban azokat az eredményeket szükséges megismételni, amelyek a delta ellenőrzés alapján (kritikus vagy jelentős differencia) nem korrelálnak a páciens korábbi vagy jelenlegi állapotával. A delta ellenőrzést vagy az automatának, vagy az informatikai rendszernek kell biztosítani. Mivel a riasztási eredmények felesleges ismétlése a leletkiadást késlelteti, ezáltal betegbiztonsági kockázatot jelent. A dunaújvárosi laboratórium 30 hónap alatt összesen 1844 megismételt riasztási eredményt vizsgált meg a Clinical Laboratory Improvement Amendments nemzetközi ajánlása alapján a megengedhető totális hiba nagyságára nézve. Ebből 929 hematológiai, 915 pedig kémiai vizsgálat volt. A KKE-k kezelésével kapcsolatos betegkockázatok csökkenthetőek az FMEA tábla használatával és rendszeres frissítésével, karbantartásával pedig a maradék kockázatok is nyomon követhetőek a folyamatos fejlesztés érdekében.

Abstract:

The effective functioning of healthcare providers requires continuous analysis, improvement and development of their activities. SYNLAB Hungary Ltd. set a goal to improve patient safety in 2013 and, in 2017 launched a working group to standardise across the network the management of laboratory results indicating critical patient condition. These laboratory results signify risk of major adverse patient outcomes. Clinical laboratories in collaboration with medical staff are responsible for establishing a critical values list and for ensuring timely communication to a licensed caregiver. Proper selection of test and their limits is important to improve patient care and to minimize distraction of the clinical team that occurs by calling unnecessarily. The mechanisms for their rapid identification and timely reporting are essential for patient safety. They need to be communicated without delay to a responsible caregiver for urgent patient evaluation and management. This practice is essential for patient safety and is mandated by regulatory and accreditation requirements for laboratories and health care organizations. In the network, the patient safety risks were estimated and compared using Failure Mode and Effects Analysis. Many regulatory and accreditation organizations require processes for reporting results that need urgent clinical review as well as monitoring systems and quality goals to ensure reporting is timely and effective. Compliance with these regulatory and accreditation requirements is often a focal point during inspections of laboratories. Our objective was to monitor the process of managing laboratory critical risk results using indicators. Performance targets were set to ensure the reliability of the reporting of critical risk results. For both indicators, it is proposed to set a target of 100% successful communication of results to the responsible care provider within the shortest possible time (no more than 1 hour after the confirmation). In the Dunaújváros Laboratory, a total of 13.198 alarm results communication were investigated in the period 2017-2021, and 12.574 of them were successful (95% reliability). As unnecessary repetition of alarm results delays the issuing of the results, it poses a risk to patient safety. The laboratory examined a total of 1844 repeat alarm results over a 30-month period, based on the international recommendation of the Clinical Laboratory Improvement Amendments for the amount of total allowable error limit. Of these, 929 were haematological and 915 chemical tests. Of the 1844 results, 1701 (92%) were within the margin of error. Based on the results of our study, it can be concluded that the results that need to be repeated are primarily those that do not correlate with the patient’s past or present condition based on delta check (critical or significant difference). Delta checking should be provided either by the automaton or by the IT system. All these measures can be used to reduce patient risks associated with the management of critical results, and the FMEA table can be used to monitor residual risks for continuous improvement.