Paradigmaváltás a preventív egészségügyi befektetések gazdasági megítélésében – Hogyan mérjük egy védőoltás költséghatékonyságát?

Absztrakt:

Az új egészségügyi technológiák befogadáspolitikája az elmúlt két évtizedben jelentősen módosult a bizonyítékokon alapuló orvoslás és az egészség-gazdaságtani elemzések széleskörű alkalmazása következtében. Az új védőoltások értékelésének számos sajátságos eleme van, különösen ha figyelembe vesszük, hogy a fejlesztési és termelési költségeik nem hasonlíthatóak a korábbi, tömegtermelésre is alkalmas olcsó vakcinákhoz. A nagy kezdeti költségek miatt az új vakcinák költségvetési hatása jelentős, és a haszon sokszor csak évek múltán jelentkezik. A védőoltások gazdasági értéke ország specifikus, ezért nemzetközi költséghatékonysági elemzések eredményei nem alkalmazhatóak közvetlenül a magyarországi döntéshozatalra. A helyi gazdasági érték jelentősen függ a célpopulációtól, a nagyobb kockázatú egyének esetében nagyobb a vakcina értéke is. A bizalmi QALY nyereség és a populációs (vagy más néven nyáj) immunitás javíthatja a védőoltások költséghatékonysági rátáját. A gazdasági elemzések eredménye a vakcinák esetében jelentősen függ a hosszú távú hatásossági paraméterek bizonytalanságától, valamint a költségekre és egészségnyereségre alkalmazott diszkontráta nagyságától. A dinamikus közgazdasági modellek, mint például a DES vagy a Markov-folyamat modell, sokkal alkalmasabbak a védőoltások költséghatékonyságának becslésére, mint a statikus modellek.

Abstract:

In the last 20 years the coverage policy of new health care technologies have changed significantly due to the widespread use of evidence based medicine and health economic evaluations. The assessment of new vaccines has some special features, especially since their development and production cost are not comparable to the old and cheap vaccination programmes. New vaccines have significant budget impact due to their high initial cost, and the return on investment usually comes several years later. The economic value of vaccines is country specific, therefore results of international cost-effectiveness analyses are not directly appropriate for Hungarian decision-making purposes. The local economic value also depends on the target patient population, vaccination among high-risk patients have higher economic value. Utility-in-anticipation and population (or herd) immunity may further improve the cost-effectiveness of vaccines. The conclusion of economic evaluations, however, depends on the uncertainty in long-term efficacy variables and the applied discount rates for costs and health gain. Dynamic economic models, such as discrete event simulation or Markov process, are more appropriate to estimate the cost-effectiveness of vaccines than static models.